Az idén úgy egyeztünk meg családon belül, hogy nem lesz nagy ajándékozás. Ehhez képest már három napja egy nagy halom becsomagolt ajándék várakozik a nappaliban. Ahányszor arra megyek, mindig oda lesek. Kíváncsi vagyok melyik lesz az enyém. A drágámtól már kaptam néhány dolgot, jó meleg köntöst meg még melegebb tapancs takarót, azaz zoknikat. A köntös amúgy a világ legpuhább bársonyából készült és hihetetlenül jó érzés benne lenni. Az idén, remélhetőleg utoljára külön töltjük a karácsonyt, mert még inkább a szüleinkhez húzunk mind a ketten. De jövőre, házasként már együtt kell lennünk. Nem?
Végezetül nektek, kedveseim egy kicsinyke verset ajándékoznék. A kedvenc karácsonyi köszöntőmet, a távoli Amerikából származót.
Adassék meg néked
karácsony öröme,
a remény;
karácsony szelleme, a béke;
és karácsony szíve,
a szeretet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése