Még az utolsó nyárias szeptemberi estén jártam a Hűvösvölgyben. Mintha egy másik világba csöppentem volna egy órányi villamosozás után. A Villa Rosa egy pici hotel és étterem egyben. Rögtön el is kezdtem álmodozni, ahogy bejártuk a helyet: mondjuk itt tölteni teljes nyugalomban, a világból kiszakadva egy hétvégét, vasárnap reggel szaunázni, majd bőségesen, ebédbe hajlóan reggelizni... Majd egyszer ezt is kipróbálom.
Egyébként egy kisebb esküvőhöz tökéletes helyszín lehet, hiszen a kerthelyiségben csodás hangulatú vacsora tartható, aztán pedig a vendégeknek nem kell hazafurikázni hajnalban.
Addig is megkóstoltuk mit tud a konyha. Alapvetően egy modernre hangolt hagyományos recepteket felvonultató menüsort ízlelhettünk.
A húsleves például egy jó sűrűre főzött, alaplé szerűen erőteljes, de benne friss, roppanós zöldségek, apró keleti gombák, pagodakarfiol teszik igazán izgalmassá, de hasonló koncepció mentén halad a bárányból készülő raguleves is.
A főételek között kiemelkedő a marhapofa pörkölt, amely petrezselymes nokedlivel érkezik. Vajpuha hús, sűrű ahogy kell. A konfitált császárhús pedig elég fajsúlyos darab, van benne anyag rendesen, de abbahagyhatatlanul finom is közben.
Szerencsére a gyerekmenüt sem felejtették ki, van halrudacska és csirkefalat, de persze nem gyorsfagyasztott bóti változat, így bátran menetünk a válogatós kölkökkel is.
A desszertek szokás szerint nagy kedvenceim voltak, bár azt az éttermek nem mindig veszik elég komolyan. Nos, itt a hideg túrógombóc - bár inkább túrófagyi fűszeres meggyel egészen varázslatosra sikerült. A gyümölcsraguval tálalt francia krémes sem hagyott kívánni valót.
Szóval mindenkinek csak ajánlani tudom a helyet, nekem meg valaki csináljon egy szabad hétvégét és már itt sem vagyok!
Egyébként egy kisebb esküvőhöz tökéletes helyszín lehet, hiszen a kerthelyiségben csodás hangulatú vacsora tartható, aztán pedig a vendégeknek nem kell hazafurikázni hajnalban.
Addig is megkóstoltuk mit tud a konyha. Alapvetően egy modernre hangolt hagyományos recepteket felvonultató menüsort ízlelhettünk.
A húsleves például egy jó sűrűre főzött, alaplé szerűen erőteljes, de benne friss, roppanós zöldségek, apró keleti gombák, pagodakarfiol teszik igazán izgalmassá, de hasonló koncepció mentén halad a bárányból készülő raguleves is.
A főételek között kiemelkedő a marhapofa pörkölt, amely petrezselymes nokedlivel érkezik. Vajpuha hús, sűrű ahogy kell. A konfitált császárhús pedig elég fajsúlyos darab, van benne anyag rendesen, de abbahagyhatatlanul finom is közben.
Szerencsére a gyerekmenüt sem felejtették ki, van halrudacska és csirkefalat, de persze nem gyorsfagyasztott bóti változat, így bátran menetünk a válogatós kölkökkel is.
A desszertek szokás szerint nagy kedvenceim voltak, bár azt az éttermek nem mindig veszik elég komolyan. Nos, itt a hideg túrógombóc - bár inkább túrófagyi fűszeres meggyel egészen varázslatosra sikerült. A gyümölcsraguval tálalt francia krémes sem hagyott kívánni valót.
Szóval mindenkinek csak ajánlani tudom a helyet, nekem meg valaki csináljon egy szabad hétvégét és már itt sem vagyok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése