Az van, hogy egyszerűen nem tudok szép tortát csinálni. Fotózni meg aztán pláne nem sikerül. Pedig ez is mennyire jó ötlet volt: 4 piskótaréteg és közte egyre sötétedő krémes rétegek. Csak valahogy a piskóta girbe-gurba lett, a krém meg istenért nem lesz szép sima, mint a menő fotókon.
Mindettől függetlenül ez a cucc egyszerűen zseniális, csak, hogy kellőképpen szerénytelen legyek. Fő zsenialitása pedig egyszerűségében rejlik. A krém, amelyet simán el lehet adni főzött krémként is, ráadásul annyira addiktív, hogy még a legádázabb fogyókúrázó is kér még egy szelettel.
Nos ez: MASCARPONE + OLVASZTOTT CSOKI! Ennyi az egész. Arányait tekintve a tortában pl. 500 g mascarpone és 300 g csoki.
A csokit nagyon-nagyon óvatosan éppen csak langyosra melegítem, mert ugyebár alacsony az olvadáspontja és semmiképpen sem akarom megégetni. Aztán gyors mozdulatokkal belekeverem a krémsajtot és voilá! készen is van.
A torta alsó rétege fehér csoki, aztán tej- majd étcsoki következett. A tetején meg sima olvasztott csoki szerepel bevonatként. Én egyébként a Bocit szoktam használni, valahogy jól el van találva az olvadáspontja, bár az íze lehetne egy picit jobb is.
A kókuszos piskóta még nem az igazi, annak fejlesztésén dolgozom. Kezdek rájönni, hogy a vaj nehezítette el annyira, hogy túl tömör lett. Remélem legközelebb azt is leírhatom majd, mint sikertörténetet. Muffin formátumban kisütve már jobb egy fokkal, mert nem nyomja össze a krémet.
Csak a jegyzőkönyv kedvéért még megjegyezném, hogy a torta a 6 éves szülinapjára készült. Nagyon lelkesen segített keverni és kenni, na meg persze kóstolni. Bár végül azt kellett látnom, hogy a nagy áldozatok árán megszerzett marcipán Pókember sokkal nagyobb sikert arat bármiféle tortánál.
Mindettől függetlenül ez a cucc egyszerűen zseniális, csak, hogy kellőképpen szerénytelen legyek. Fő zsenialitása pedig egyszerűségében rejlik. A krém, amelyet simán el lehet adni főzött krémként is, ráadásul annyira addiktív, hogy még a legádázabb fogyókúrázó is kér még egy szelettel.
Nos ez: MASCARPONE + OLVASZTOTT CSOKI! Ennyi az egész. Arányait tekintve a tortában pl. 500 g mascarpone és 300 g csoki.
A csokit nagyon-nagyon óvatosan éppen csak langyosra melegítem, mert ugyebár alacsony az olvadáspontja és semmiképpen sem akarom megégetni. Aztán gyors mozdulatokkal belekeverem a krémsajtot és voilá! készen is van.
A torta alsó rétege fehér csoki, aztán tej- majd étcsoki következett. A tetején meg sima olvasztott csoki szerepel bevonatként. Én egyébként a Bocit szoktam használni, valahogy jól el van találva az olvadáspontja, bár az íze lehetne egy picit jobb is.
A kókuszos piskóta még nem az igazi, annak fejlesztésén dolgozom. Kezdek rájönni, hogy a vaj nehezítette el annyira, hogy túl tömör lett. Remélem legközelebb azt is leírhatom majd, mint sikertörténetet. Muffin formátumban kisütve már jobb egy fokkal, mert nem nyomja össze a krémet.
Csak a jegyzőkönyv kedvéért még megjegyezném, hogy a torta a 6 éves szülinapjára készült. Nagyon lelkesen segített keverni és kenni, na meg persze kóstolni. Bár végül azt kellett látnom, hogy a nagy áldozatok árán megszerzett marcipán Pókember sokkal nagyobb sikert arat bármiféle tortánál.
2 megjegyzés:
24Nekem jobban tetszik rusztikusan! :-D A csokikrém receptje szuper, adtál egy jó ötletet apum őszi szülinapjára! :-DD
Isten éltesse sokáig a szülinapost!:)
Megjegyzés küldése