














Nos, nincs könnyű dolga ennek a Standnak. Újnak bemenni egy olyan utcába, ahol csak úgy nyüzsögnek a jó helyek, merész húzás. Nincsenek is sokan, fél 1 körül, de legalább nem bánják, hogy gyerekkel vagyunk, a másik asztalnál is egy másfél éves kislány. 





Mint űrbe tévedt földlakó lebeg;
Egy sűrű oldat tartja; mint egy vatta;
Míg áttetsző bőrén lágy csontozatja
Világít át; a földtől elszakadva
Pulzál a bőr alatt egy vérkörrózsa;
Mint csillagok, áramlanak a nedvek;
Az anyag arca lassan felszívódva
Fordul haléból át az emberarcba;
Míg utazik egy másik testbe zárva;
A hordozó anyahajója bástya;
Mely védi őt a légkörmentes tértől,
És pulzál ott egy apró szív magánya;
Egy másik szívre kötve körbe jár;
A testhez nem jut el; saját burkába'
Úszik egy belső ég alatti opálfényben;
Fenn vérkörök; kis ujjával szájába
Egy másik naprendszernek éjjelében
Tapogat; néz pontnyi vak szemével;
És evickél egy ismeretlen térben;
Egyedül van; és nincsen egyedül
Míg alszik ott; ahol nincsen se lentje;
Se fentje; nincsen visszaútja már
A nemlétezésbe; míg az anyaméhbe'
Egy földi test egy lélekgépre vár.
Nem szoktam ide verset tenni, olvasni is csak ritkán, de ez a vers a szombati Népszabadságból annyira magával ragadott, most is bennem lüktet. Valahogy annyira igaz.

Ági vagyok, blog író és magazin-függő. Gyakorlatilag minden színes magazint felvásárolok, ami csak kicsit is megtetszik az újságosnál. Vannak persze visszatérő kedvenceim, például ez. Bár, ha ezt a büntető címlapot nézem, biztos nem vettem volna meg.
Zsani vagyok, egy butikban dolgozok és szeretnék megtanulni főzni. Ezt a magazint egy barátnőm nyomta a kezembe, mert szerinte tuti receptek vannak benne. A fotók nagyon állatok, színesek meg minden.
Bözsi vagyok, két éve nyugdíjas. Korábban virágkötőként dolgoztam, nagyon szeretem a szép dolgokat. A Kiskegyed konyháját azért vettem meg, mert nagyon szép volt a tetején a szőlős torta.
Móni vagyok, gyesen vagyok otthon a két gyerekkel. Az újságot először egy barátnőmnél láttam, elég sokszor vagyunk náluk, mert pont egykorúak a gyerekeink. Ő mutatta, hogy van egy szuper rovat, amit egy olyan anyuka ír, aki mellesleg egy ovit is vezet. Általában nagyon jó ötletek vannak arról, hogyan lehet a kicsik ételeit feldobni, de a mostani tésztanyújtós dolog nekem nem jött be. Kíváncsi lennék hányan kezdenek neki otthon a tésztagyúráshoz, nyújtáshoz, egyszerűen nincs ekkora hely a konyhámban.
Vera vagyok, kozmetikus. Nem mondhatnám, hogy szeretek főzni, meg aztán időm sincs rá. Elég sok kész ételt eszünk meg a szalonban kihozzák a gastroyalos ebédet, csak meg kell melegíteni. Az újságot egy vendég hagyta ott és nem jött vissza érte. Írja is rajta, hogy csak 160 forint, gondolom nem tűnt neki túl nagy veszteségnek. Én még így se venném meg. 










Egy szép nagy darab padlizsán 2 végét levágtam, hosszában megfeleztem, a feleket pedig vékony félkörökre vágtam. A félköröket egyesével megsütöttem, olaj nélküli serpenyőben, hogy egy kis színt kapjanak és puhuljanak is. A padlizsánt tálra tettem, rendezgettem, szándékom szerint virágszerűre.




Előre felhívom a figyelmet, hogy 1. nagyon tömény összefoglaló következik; 2. hatásvadász módon a gyerekekkel illusztrálom az eseményeket.
