Így messziről majdnem úgy néz ki, mint egy rántott hús, de amikor beleharapsz egészen mást kapsz. Egyszer a Pata Negra tapasbárban ettünk rengeteget az ő lencsekrokettjükből. Akkor még azt gondoltam, hogy képtelen lennék én is elkészíteni. Szerencsére itt van nekem ez a rengeteg blog, lehet böngészni és bátorságot meríteni. Például Duende szépséges fotói.
Én azt csináltam, hogy éppen annyi vízben, amennyi ellepi megfőztem 10 dkg vöröslencsét, 1 lereszelt répával. Sóztam, borsoztam, fűszereztem őrölt szerecsendióval is. Villával összetörtem és vártam, hogy egy kicsit lehűljön. Hozzákevertem 1 tojást és annyi lisztet, hogy valamennyire formázható legyen. Azt hiszem kb. 4 kanálnál álltam meg. Így is nagyon puha, lágy lett a massza, de azért már bele lehetett forgatni a zsemlemorzsába és óvatosan a forró olajba csúsztatni. Végül mindkét oldalon megsütöttem.
A képen is látszik, hogy egy kicsit elformátlanodtak, nem lettek szép korongok, de amikor megsül, már egyáltalán nem puha, inkább jól kézbe fogható kis fasírtok lesznek.
Mivel ez egy kicsi, alig 2 személyes adag, tényleg a magam örömére készült. Csináltam is hozzá egy lereszelt fokhagymából, 1 kanál tejfölből, 1 kanál majonézből és 1 lereszelt uborkából mártogatóst. Nagyon jól illett hozzá.
Nagyon izgalmas
VálaszTörlésNagyon jól néz ki! Mit gondolsz, sárgaborsóval is működne? Azt is ugyanígy csinálnád? Zsuzsi
VálaszTörlésBianka, köszi!
VálaszTörlésZsuzsanna, igen, azt hiszem ugyanígy, bár a sárgaborsóval nem vagyunk olyan hú, de nagy barátok.
Szivem, var Rad egy kis dij - kivetelesen most a szerb blogomon:)
VálaszTörlésA sárgaborsó fasírt az a falafel? Ez a lencsefasírt nagyon tutin hangzik! Sajtos-répás mártogatóssal nagyon finom les :-)
VálaszTörlésA falafel csicseriborsóból készül.
VálaszTörlésA sajtos-répás mártogatós is nagyon jól hangzik!