Volt ez a blogtali. A feladat meg a nemzetszínű kaja. Jó előre elképzeltem, hogy 3 színű kenyeret sütök. A pirosat paradicsomlével, a zöldet meg pesztóval színeztem. Sajnos a végeredmény elég hóka lett, ráadásul kívülről egységes barnára sült. Nem igazán kellették magukat a kis fonataim, de az ízük szerintem egészen jó lett, főleg a pesztó bazsalikomossága átütő, lehet, hogy legközelebb megpróbálkozom a csak zöldre színezett kenyérrel is.
Kísérleteztem még a kekszek megszínezésével is, a zöldet mandulaaromával, a pirosat málnaszörppel, de az még kisebb sikert aratott, mint a fenti, szóval még erősen kísérletezek ezzel a témával. Jövő márciusra talán sikerül is valami korszakalkotót létrehoznom.
Szerintem így egyszínűen is nagyon csábító!
VálaszTörlésMindegy hány színe volt, mert nagyon finom lett :-)
VálaszTörlésÍgy utólag bevallom, az egyik kis fonatod velem jött, azt vacsoráztam hummuszba mártogatva, isteni finom volt. Külsőleg kicsit száraznak tűnt, de nem volt az, a belseje puha, finom, ízes. Jó volt, na!
VálaszTörlésSzerintem is jól néz ki! A pirosat ne lével, hanem paradicsompürével színezd, attól igazán szép piros lesz:))
VálaszTörlésKöszi emberek, én is ettem belőle még ma és egészen puha volt.
VálaszTörlésLimara, legközelebb pürét fogok használni. Bár a múltkori piros kenyerem a létől is szép piros lett, igaz abba sokkal többet tettem, mint ebbe a példányba.