Napi mosoly


Mert kuckózni a legjobb dolog a világon
avagy IKEA-hack gyorsan és egyszerűen.


Napi mosoly


Viráglocsolás után mindenki megérdemel egy nektarin-turmixot. Brutálisan sok mentával.

Pastrami étterem, 4 évvel később



A limonádé még mindig teljesen ugyanaz. 



2009-ben írtam ezt az akkori élményeimről. Azóta még voltunk ott egyszer-kétszer, de ritkán visz arra az utunk. Ma újra kedvet kaptunk a Pastramihoz, mert éppen arra jártunk. És ennek nagyon örülök. :-)

Először is, a teraszon nagyon kellemesek a klimatikus viszonyok a dögmeleg ellenére. Valahogy átszellőzik az egész, és árnyék van, tehát nagyon jól lehet ücsörögni.

Az új design is extrán jófejség: egy régi, olyan 60-as évekbeli strand stílusában lett kiplakátolva a hely, korabeli székekkel. Szerencsére a hasonlóságok itt véget érnek, az étlap már a modern, megszokott, amerikai ihletésű vonalat képviseli. Gyorsan le is ültünk a "Naturista családi napozó" felirat alatt és elmélyedtünk az 1 lapos étlapban. Kis betűkkel van ugyan nyomva, de szerencsére így sem fér rá túlzottan sok étel. Vagy a hátlapon ital, úgyis mindenki fröccsöt vagy limonádét kér ebben az időjárásban.



A limonádé még mindig tökéletes: sok-sok citrusfélékkel megpakolva, igazán frissítő.

A forróságra való tekintettel: gazpacho. Egyszerűen nem találtak még fel ennél jobbat a melegben. Egy nagy tányér friss, lédús zöldség - csak éppen folyékony formába rendezve.

A húsleves a gyerekek kedvéért: répaszeletek, csirkemell és lúdgége tészta. A levesbe nyoma sincs a sok helyen fellelhető "kocka-íznek". Érződik a hosszú főzés és a belefőzött húsok zamata, enyhén ragacsos utóíze.



Borjúpofa: Hű meg há! Egyszerűen elolvad, egyszerűen tökéletes! Hatalmas húsdarab, ami mennyeien puha. A zöldségek nem sok vizet kavarnak, van egy kis krumpli meg répa, brokkoli, fehérrépa, de nem ezért szeretjük.



 És akkor marad a végére a Reuben szendvics. Hajaj, itt nehéz szavakat találni. Na jó, ha kekeckedni akarok, akkor túl sós. de egyébként maga a ragadozó-menny ez. Két vékony szelet kenyér közé begrilleznek egy gigantikus adag vékonyra szeletelt füstölt husit. Plusz egy kis káposzta, sajt miegymás. Namost ez így együtt! TÖKÉLETES!

Ja, és ki ne hagyjam! Rendeltünk egy pohárka csokimousse-t is. Nem egy pici adag, de a vége az lett, hogy egymás kezéből kapkodtuk ki vadul a kanalat, hogy én vagyok a következő falat jogosultja, nem éééééén! A nagyobb gyereknek még a pólója háta is csokikrémes lett, de megérte.

(Azt ne kérdezzétek, hogy miért nem rendeltünk több adagot:)

Napi mosoly

Gyereksziget (főleg a ninja-kiképző miatt), Pastrami és vizipisztoly vásárlás. Ebből adódóan zajlik a vizes "polgárháború" a teraszunkon.

Jó kis nap :)

Napi mosoly

Az év legrövidebb napjai, dögmeleg és majdnem telihold. És még csodálkoznék, hogy a gyerekek hajnalban kelnek és este nem tudnak elaludni...

Kicsi a burek, de finom: Mlinar



Legendákat hallottam erről a bizonyos Mlinarról, hogy ilyen jó, meg olyan. Haha! Gondoltam magamban. Nekem, aki a szabadkai gimiből nagyszünetben kilógott bureket enni - senki ne fecsegjen! Nekem bizony a koszovói siptár pékek által felállított sztenderd a standard. :)

Végre aztán eljutottam a Mlinarba, a Deák tér közelében lévő üzletükbe. És majdnem elsírtam magam, hogy nincs egyik szokásos útvonalam közelében sem. Itt ugyanis megkapom azt, ami Budapesten a legjobb elérhető burek. De tényleg: pont kellően ropogós, belül meg puha, de nem túl zsíros. Töltelék ugyan lehetne picit több, de még így is jól kijönnek az ízek.
A formavilággal még barátkoznom kell, ez a feltekert csiga kicsit több tésztát tartalmaz, mint tölteléket. Ugyanis nálunk, otthon a nagy lapos kerek forma a megszokott, amit aztán négybe vágnak. (Így ha egyet kérsz, akkor egy negyedet kapsz, érthető nem?)

Szóval a túrós burek jó és persze sós! Olyan igazi íze van. A spenótos se rossz, aztán van még almás meg meggyes, ha valaki mégis édeset szeretne.

És ami a legjobb, van FOLYÓS JOGHURT! Ez magyar földön abszolút ismeretlen fogalom ugyanis, egy kicsit kesernyésebb, de azért kellően joghurtosan savanyú és kortyolhatóan folyékony! Zseniális cucc, és nagyon hiányzott már.

Az egyéb felhozatal is kellemes, a croissant, a különböző kiflik és a töltött pizza jellegű, itt szendvicsnek aposztrofált dolgok. Reggelire bőségesen elég 1 ilyen cucc, sőt nekem salátával még ebédre is több volt mint elég.

VKF! Túrós amerikai palacsinta

 
Ezer éve nem sikerült semmit összehoznom a VKF! fordulók alkalmából, de most végre volt a tarsolyomban egy palacsinta recept. Nem is akármilyen.
 
A palacsinták közül leginkább az amerikai típusút szeretem, mert ott nem kell azon izgulnom, hogy szétszakad-e és hasonlók. Ez így, túróval dúsítva nagyon könnyű, finom kis édesség. Készülhet hozzá eperszósz, ha még van eper. Máskor pedig a DM-ben kapható Alnatura málnás szósszal tálalom és abba mártogatjuk az éppen, hogy már nem forró palacsintákat.
 
Bár igazából nevezhetjük apró fánkocskáknak is, a lényeg, hogy csak frissen finomak, pár óra múlva már jelentősen veszítenek élvezhetőségükből. Szerencsére szinte még a pultnál állva el szokott fogyni a fele. :)
 
Hozzávalók: 25 dkg túró, 4 evőkanál liszt, 1 kiskanál sütőpor, 2 tojás szétválasztva, 1 dl tej, 1 kanál porcukor, olaj a sütéshez.
Hogyan készül? A tojásokat szétválasztottam. A sárgáját a cukorral, majd hozzáadva a túrót kikevertem, hozzáadtam a tejet. Végül beledolgoztam a sütőporos lisztet. A felvert tojásfehérjét óvatosan beleforgattam.
Evőkanálnyi mennyiségeket tettem az 1 centi magas forró olajba és pillanatok alatt mind a két oldalát megsütöttem. A cukor miatt meg egyébként is nagyon gyorsan sülnek, sőt égnek meg, ha nem vigyázok. Ezért érdemes minél laposabbra igazgatni a palacsintákat, illetve sasszemmel őrködni felettük.
 
 

 
 

Napi mosoly

Fél tizenegyre már megvolt a mai 2 két órás bicajozás. A karom már teljesen barna.

Frissítő saláta csicseriborsóval


 
Szokták kérdezni, hogy hogy találok ki ennyi ételt. Nos egyrészt van ugye a hozott örökség, otthonról. Aztán az internet és a blogok, meg az a kb. 50 szakácskönyv és néhány száz magazin felhalmozva... Szóval van honnan merítenem. Bár általában sohasem sikerül úgy, ahogy leírva olvastam, de pont ezért alkotni jó!

Legutóbb ezen a szerb blogon, neve egy csipet só (Prstohvat soli) találtam egy tök jól kinéző salátát. Úgyhogy gyorsan meg is csináltam, csak egy picikét változtatva meg itt-ott.

Hozzávalók: 1 kígyóuborka, 2 kisebb sárgarépa (vagy 1 jó nagy), 1 lilahagyma, 1 csicseriborsó konzerv, 1 citrom, 10 dkg feta, 1 evőkanál olívaolaj, 1 kiskanál arab fűszerkeverék (piros paprika, római kömény, bors, stb), só.



Így készült: A zöldségeket nagyon apróra kockáztam. A hagymára rácsavartam a citrom levét és megsóztam. Így hagytam állni egy pár percet, ez elveszi az erejét egy kicsit. Rászórtam a fűszerkeveréket is, ami akár csípős változat is lehet.
Összekevertem az összes hozzávalót és a tetejére fetát morzsoltam (ez a képen nem látszik).
Ha akad egy nagy csokor petrezselyem zöldje, akkor azt is érdemes rászórni, durvára vágva.

Napi mosoly

Az utóbbi hetekben kis családomnak egy kicsit nyakába szakadtak a betegségek, de semmi olyan, amit egy kis antibiotikummal meg hasonlókkal ki ne lehetne kúrálni.



Amikor már tényleg semmit nem tudtam kitalálni, hogyan lehetne ezt a napot elviselhetővé tenni, na akkor elmentünk lángost enni. Kedd délben mi voltunk az egyetlen vendégek a Dunaparty megállóban. Nagyon szurkoltam nekik, mert ez az egyik kedvenc nyári helyem. Mivel a Duna parton vannak, jó néhány napot egy szinttel feljebb töltöttek, sőt egy ideig be se lehetett menni hozzájuk.

A lángos még mindig az egyik legjobb a városban, de ha nem is a legjobb, az biztos, hogy a leghangulatosabb elfogyasztási mód ez. A két kiselejtezett piros angol busz meg ugye a víz. Most már egy régi, pirosra mázolt taxi is áll a Hunyadi János út sarkán, útbaigazításként.

Lehet ám itt hekket is enni, az se rossz, meg aztán van palacsinta is. A lángosok közül az alap sajtos-tejfölös talán a legjobb. A juhtúróson pl. inkább csak nyomokban érezni azt a jellegzetes ízt, viszont van rajta cserébe sok hagyma.
A káposztával töltött lángos pedig felér egy kisebb atombombával, ami az emésztésre gyakorolt hatását illeti. Utána órákig csak pihegni tudok, még akkor is, ha bicajjal megyek oda-vissza.

Ja, és még málnaszörp is akadt, a kis "betegem" felvidítására.

Egyébként napi menü is van itt, minden hétköznap rendes kajákkal, levessel és másodikkal. Csak valahogy arra még nem akadt mód, hogy ebbe is belekóstoljak. Hiszen mégiscsak a lángosért zarándokolunk el oda újra meg újra.

Borsókrémes tészta füstölt pisztránggal



Nos, dúl nálam a füstölt pisztráng mánia. Jelentem, zöldborsóval is remekül működik.

A borsót minden formájában imádom, régimódi levesként, krémlevesként és főzelék helyett püréként is. Mentával vagy bazsalikommal, ami éppen akad. A lényeg, hogy édes legyen, zsenge és roppanós.

Ezt a borsópürés tésztát már sok blogon láttam, mindenképpen ki akartam próbálni. Meg kell mondjam, pont olyan jól működik, ahogy gondoltam.

2 személyes adag készült, ez került bele: 20 dkg spagetti,1 evőkanál vaj, 1 csokor újhagyma, 2 gerezd fokhagyma, 20 dkg borsó, 10-15 dkg füstölt pisztráng (helyettesíthető lazaccal, de akár tonahalkonzervvel is), 5 dkg feta, pár zsál menta, kevés só és bors.

Így készült: A tésztát kifőztem sós, lobogó vízben.

Közben a vajon megpároltam a felkarikázott hagymát és fokhagymát, rádobtam a borsót és egészen minimális vízben kb. 10 perc alatt megfőztem. A borsó felét botmixerrel pürésítettem, hozzáadva a mentát is.

Leszűrtem a tésztát, de nem öntöttem rá hideg vizet, hanem hozzákevertem 3 evőkanál tejszínt. Ezt nagyjából beitta a tészta. Beleforgattam a borsós pürébe, majd ráhalmoztam a falatnyi darabokra vágott halat és feta kockákat.

Halfasírt füstölt pisztrángból



Nincs nagyobb élvezet, mint a tett helyszínén főzni. Hiszen általában a bor is ott a legfinomabb, ahol megtermett. A lillafüredi Pisztrángtelepen pedig valóban utánozhatatlan élményben volt részem, hiszen a halak még néhány órája is ott úszkáltak a megfelelő tavacskákban. Így teljesen és tökéletesen frissek.

Szerencsére a füstölt pisztráng a szállítást is jól bírja és sokáig eltartható. Így itthon is élvezhetjük a zamatokat. Már egy kisebb darabból is egész kiadós étel készíthető, főleg ha sikerül megállni, hogy ne faljuk fel már úgy magában, miközben készülne a vacsora.

Tésztamártás hozzávalójaként, krémleves betéteként, saláta gazdagításaként egyaránt el tudom képzelni, de én most egy kicsit különlegesebbet szerettem volna. Ez a halfasírt (halpogácsa) elkészíthető akár tonhal konzervből, de azért lássuk be, hogy a füstölt pisztránggal a legfinomabb.



Hozzávalók: kb. 300 g szálkáitól megfosztott füstölt pisztráng, 1 kifli (vagy zsemle), 1 tojás, 2-3 szál újhagyma, 15 dkg reszelhető sajt (pl. Gouda), kevés bors, csipet só. A panírozáshoz zsemlemorzsa.

Elkészítése: A kiflit vízbe áztattam pár percre. Kinyomkodtam és összemorzsoltam. Hozzákevertem a tojást, majd a késsel apróra darabolt halat, újhagymát. Ha sajtot lereszeltem és azt is belekevertem. Fűszereztem, de csak enyhén, mert a hal sós.
Diónyi lapos kis fasírtokat formáztam a masszából és zsemlemorzsába forgattam.
Forró olajban kisütöttem, nagyon gyorsan tényleg 2-3 perc alatt meg is sülnek.

Citromszeletekkel tálaltam. Valahogy kihagyhatatlan, hogy az ember facsarjon rá pár csepp savanyúságot.

Készítettem hozzá egy fokhagymás-kapros-tejfölös uborkasalátát. Talán az az érdekessége, hogy én kockázni szeretem bele az uborkát, nem szeletelni, így van benne roppanós, harapós érzés.

 

Látogatóban a lillafüredi pisztrángtelepen


Megbújik a völgyben.
 
 
Mégis mindenki megtalálja


Miskolc, aztán Lillafüred, aztán jobbra be a hasadékba vezető úton. Nagyjából ennyi felkészüléssel mentem a helyszínre. Ott persze nem volt térerő, így csak Gabojsza útbaigazítására meg az út szélén parkoló sok autóra hagyatkozhattam.

Nos, nem volt nehéz észrevenni, hova megy ez a rengeteg ember: pisztrángot enni, venni.

Hoitsy György meghívására érkeztünk, páran bloggerek: Gabojsza mellett Gabah és Millie. Először körbejártuk és megnéztük, hogyan lesz friss forrásvízből, szaktudásból és néhány parányi halivadékból isteni sült meg füstölt pisztráng.

 
Itt nőnek, növekednek, friss, tiszta 8-10 fokos forrásvízben a halak.
 
 


Végül mi is kaptunk némi alapanyagot meg egy konyhát és alkottunk is néhány finomságot. Gabojsza aszalt paradicsomos morzsával sütötte meg a halfilét, Gabah a füstölt halat grillezett cukkínibe, illetve padlizsánba tekerte, Millie gondoskodott a sütikről. Én pedig halpogácsát (fasírtot) fabrikáltam. 


 
Titkos fűszerkeverékben és 3 lisztbe panírozott, aznap fogott hal. Isteni!


Fantasztikus nap és este volt, színtiszta élvezet a hűvös, tiszta levegőjű völgyben lenni, létezni, levegőt venni és persze eszegetni.


 

Napi mosoly

Fél órával korábban arra ébredni, hogy süt a nap és a teraszon kávézgatva nézni, hogyan ébredezik a környék. (vagy gyorsan facebookozni egy kicsit)

Túrós kevert sütemény barackbefőttel



Nagyon könnyen és gyorsan készül, de legalább olyan gyorsan el is fogy. Megmondom őszintén, hogy ez a süti sajnos csak frissen jó, még majdnem langyosan. Másnapra kicsit megszáradt és valahogy már az íze sem volt az igazi. Na, szerencsére éppen csak egy szeletke maradt, kóstolónak, így nem vesztettünk sokat.

Hozzávalók: 400 g túró, 400 g finomliszt, 1 csomag sütőpor, 4 tojás, 150 g cukor, 1 csomag vaníliás cukor, 1 citrom reszelt héja és leve, 1 üveg őszibarack befőtt.

Elkészítése: Először a tojásokat kikeverem a cukorral, vaníliás cukorral. Hozzáadom a túrót. Sokkal krémesebb és lágyabb lesz, ha előtte botmixerrel átmegyek rajta.

Belereszelem a citrom héját és belecsorgatom a levét. Végül rászórom a lisztet, sütőport. Itt már elég nehéz lesz keverni, mert egy ragacsos, sűrű massza lesz a tésztából. Szerintem a legjobb a kézi erőre hagyatkozni és nem erőltetni a mixert, mert még leég a motorja. :)

Amikor jól összeállt a tészta, egy sütőpapírral kibélelt formába nyomkodom, simítom. Tulajdonképpen mindegy a forma alakja, de kerek formában szebben ki lehet rakni a barackszeleteket.
A befőttet szépen felszeleteltem és a tészta tetejére rakosgattam. Természetesen nemsokára friss sárgabarackkal, meg őszibarackkal vagy szederrel is lehet majd készíteni.

A nyers tortát 180 fokos sütőbe toltam. Jó gyorsan felemelkedett és megsült. Úgy 25 perc után érdemes beleszúrni a közepébe egy fogpiszkálót, hogy ragad-e még a belseje. Kb. 30-35 perc sütés kell neki, hogy tényleg kész legyen.

Tavaszi zöldségleves az olasz-magyar barátság jegyében


 
Ilyenkor legszívesebben minden nap csak zöldséglevest ennék, de nem ám azt a vízes, túl bő lére eresztett cuccot. Az olaszok levese olyan, amibe alig van lé, na én is így szeretem, már-már főzelékesen sűrűre hagyva.

Ebbe a levesbe mindenféle friss zöldség kerülhet, ami csak a piacon előfordul mostanában.

A főzőhagymát például nagyon szeretem, mert szinte szétolvad főzés közben. 1 fej főzőhagymát nagyon apróra kockáztam.

Mély lábasban felforrósítottam 1 evőkanál libazsírt (lehet olaj is), majd rászórtam a hagymát. Megztam. Egy-két percig kevergettem. Rászórtam 1 evőkanál lisztet és 1 kiskanál pirospaprikát. Kicsit összeforgattam, pár másodpercig hagytam pirulni, majd felöntöttem fél deci vízzel. Amikor ez a kevés víz már jól elforr, akkor adom hozzá a többi zöldséget:
2 friss, zsenge répa felkarikázva
1 nagyobb vagy 2 kisebb karalábé felkockázva
2-3 szem nagyobbacska újkrumpli, megvakargatva és felkockázva
1 marék zöldbab vagy borsó
1 maréknyi rózsáira szedett karfiol

Felöntöm fél liter vízzzel. A zöldségeket kb. negyed óráig főzöm. Ha a borsó nagyon zsenge, akkor azt később is hozzá lehet adni, amikor már a többi zöldség párolódott úgy 10 percet.



Amikor kész a levesem, összevágok egy csokor petrezselyem zöldjét és beleszórom. Ezt már nem szeretem főzni, a forró levesben úgyis összeesik.
Reszelek még jó sok parmezánt, beleszórom és minden tányérba kerül még egy-egy kanálnyi bazsalikomos pesztó.

Hmmm. Lehet készíteni a kanalakat!

Napi mosoly

Azért jó a rossz idő, mert szív alakú felhőnyílásokat lehet nézegetni.