Mézes-mázas paszternák



Miért, ó miért nem lehet mindenhol paszternákot venni? Talán akkor nem is ízlene ennyire? Most úgy kell vadászni, mint valami különlegességet, pedig csak egy egyszerű, régimódi illatos gyökérről van szó. Amikor megláttam a Tescóban, ahova viszonylag ritkán tévedek be, gyorsan lecsaptam rá.

A lehető legegyszerűbben készítettem el, és sült csirke mellé ettük köretként.

Szóval a fél kilós adagot szépen megpucoltam, mintha répa lenne. Vékonyan, olyan fél centisen felkarikáztam.

Egy mélyebb serpenyőben vajat olvasztottam. Beleszórtam a zöldségkarikákat. Sóztam, borsoztam. Pár percig pirítottam, majd 3-4 részletben aláöntöttem összesen úgy 2 dl vizet. Mindig megvártam, hogy elpárologjon, így tökéletesen megpulult a gyökér. Ez nem tartott tovább, mint 15 perc. Maximum. Persze használhattam volna fehérbort is, akár.

Végül, már teljesen folyadék nélkül még pirítottam egy kicsit, sőt, rácsorgattam 2 evőkanál mézet is, hogy legyen minek megkaramellizálódnia.

Durva sóval, frissen őrölt borssal megszórva: Gyorsan, forrón, már ehető is!

Ui: Bocs a fotóért, ez még a tanfolyam előtt volt :) Viszont remélem látszik, hogy még gőzölög!

Nincsenek megjegyzések: