Lekvárjaim

Most ismerkedek a lekvár készítés titkaival. Áldom azt az élelmiszeripari vegyészt, aki kitalálta a dzsem-fix nevű csudát. Mert ez tényleg egyszerű, nem is hittem volna, hogy ilyen könnyű sikerélményt elérni ezen a területen. Lehet, hogy van benne egy-két gyanús hozzávaló, bár erről a zacskó hátulján szereplő lista alapján nem tudtam magam meggyőzni.

Eleddig meghagytam a lekvárok készítését a mamának és egyéb kellő tapasztalattal rendelkező hölgyeknek. A lekvárfőzés és úgy általában a befőzés olyan misztikus tevékenységnek tűnt számomra. Azok végezhetik ezt a tevékenységet, akik már eljutottak a bevatottság egészen magas fokára, mint az alkimisták titkos szövetségének tagjai. A felfordított vájdling alatt kénnel füstölt (=tartósított) őszibarack boszorkányos voltához például kétség sem férhet. De nem tudok szabadulni a képtől, amikor nagymamám egy óriási kondérban kevergette az udvaron a szilvalekvárt, a fakanala volt olyan hosszú mint én. Akkoriban a befőzés napokig tartó, hosszú szertartás volt, koreográfiával, furcsa szagokkal és a mosoly mögé rejtett szorongással, hogy milyen lesz a végeredmény.
Legkomolyabb félelmem az eltarthatósággal kapcsolatosan van még most is. Egyelőre úgy tűnik ezzel nem igazán kell foglalkoznom, mert a kísérleti mennyiségek - nagy bátran egy-egy kilót szoktam feldolgozni - már fogyóban vannak.

Persze most sem a jó öreg baracklekvár a célpontom. Inkább olyan ízeket kombináltam, amelyeket különben is jónak, élvezetesnek tartok. Most például az egyik szerelmemet a, zöldcitromot állítottam középpontba. Hihetetlen, hogy mennyi zamat és illat van pár tizedmiliméternyi reszelékben. Na meg a menta, talán mondanom sem kell, hogy annak milyen erőteljes a világa.
Ami pedig az állagot illeti, a darabosat szeretem, amikor érezni és harapni lehet a gyümölcsöt. Éppen ezért egyáltalán nem pürésítek, hanem csak darabolok. Így is lesz leve, illetve az ebből képződő zselé ami körülöleli a darabokat és viszonylag kenhetővé teszi a lekvárt.

Őszibarack lekvár zöldcitrommal és mentával

Mi került a 4 közepes üveges adagba
? 1 kiló hámozott, magozott őszibarack, 1 lime leve és héja, 600 g cukor, másfél zacskó dzsemfix 2:1, maréknyi mentalevél.
Hogyan készült? A limeot megreszeltem, levét kifacsartam. Az őszibarack héját lehúztam, magját kiszedtem és 1-1,5 centisre kockáztam. Rögtön a citromlébe forgattam, hogy ne barnuljon. Rászórtam a cukrot, a tartósító port. Így együtt rotyogtattam pár percig, végül a vékonyra csíkozott mentát is beleszórtam.
Üvegcsékbe töltöttem és igyekeztem a polc hátsó felébe rejteni, de már nem sok maradt belőle. Még az igazán kritikus drágám is "isteni" jelzőkkel illette a kreálmányt.



Készült még a Mamihami kakós meggylekvárjából is, illetve itt van még egy kanálka a paradicsomos-ribizlis alkotásból is.

9 megjegyzés:

Gasztromami írta...

Én is a dzsemfixekkel jöttem rá, hogy ez mennyire egyszerű! Innentől meg már csak a képzelet állíthat meg, nemigaz?

Reni írta...

Ez az őszibarack lekvár nagyon-nagyon tetszik. A meggylekvárom lehet, hogy nekem is "lekvárosabb" állagú lett volna, ha csempészek bele egy kis dzsemfixet (de nem tettem, pedig van otthon). Legközelebb fügelekvárt akarok készíteni, abba majd biztos rakok valamennyit. :)

Ági, aki főz írta...

Gasztromami, így van.

Reni, fügelekvár! Azt nagyon szeretem ám! Csak sok füge kell hozzá.

Palócprovence írta...

Tényleg nagy találmány! :) Mi nem szeretjük a nagyon édes lekvárokat, de a kevés cukorral készültek mindig megromlottak, bár már szinte "steril szobában" készültek, de amióta ezt használom, soha. Az időnyereségről nem is beszélve, nem kell hosszan főzőcskézni.

trinity írta...

Ági,
mióta befőzök- kb 8 éve lehet?-csakis a dzsemfix...Én is erre esküszöm!
Egy kevés tartósítószer benne van-de nagyanyáink szalicilja sem volt ám teljesen ártalmatlan...
Szóval én a 3:1-re szavazok!!!Eddig még sosem romlott meg, 1-2 üveggel még van tavalyról is-most bontottam és hibátlan!!!
Ezt a legutóbbi dzsmedet muszáj elkészítenem-mennyei íz kombináció-vittem:)))

szepyke írta...

Ha majd lesz időd, nzz be hozzám:http://szepsegtar.blogspot.com/2009/07/kepzeljetek-kaptam-valamit-d-es-mar.html

napmátka írta...

Most akkor melyiket válasszam, melyiket válasszam?:)

Ági, aki főz írta...

Szepyke, nagyon köszönöm!

zöld kék írta...

A dzsemfixekkel készített lekvárok gyorsak,egyszerűek, variálhatóak a végtelenségig az alapanyagukban. Egy dolgot nem kedvelek benne, hogy amikor már elillant a pillanatnyi sikerélmény a szép, színes üvegek láttán és kritikikusan kóstolgatni kezdem,
simán különválik a citromsav íze.
Jóformán 'felül' minden íz tetejére.Az 1:1-es por a legmagasabb mértékben tartalmazza, egyre csökkenve (2:1;3:1) a tartósítószer mennyiségének növekedésével már tompul az íze.