Gyors és könnyű, avagy főzz az egészségedért!

Trinitynél olvastam először, aztán meg Maxnál is. Lassan mozgalommá növi ki magát. Mármint, hogy harcoljunk a műkaják ellen. Hát, ööö, izé. Zavarba jöttem. Mert nem tudom teljes mellszélességgel felvállalni az ügyet.
Szörnyűséges módon én bizony veszek kész kaját, sőt gyorsétterembe is be-beteszem a lábam. Talán egy mentségem van, az általam vásárolt kész, félkész alapanyagok viszonylag kis mértékben tartalmaznak mű hozzávalókat, azaz állományjavítókat, íz fokozókat, stb. Mert én ide sorolom a virslit, a halrudacskát, a kész pudingot, a tejszínhabport is. Ezeket pedig időről időre az asztalukra engedem.
Amivel ki lehet engem kergetni a világból az a fixek, vegeták, ízvarázsok sokasága. Ezekkel sem alapvetően elvi szinten nem értek egyet, hanem az a legfőbb bajom, hogy iszonyatos az ízük. Elviselhetetlen, lenyelhetetlen és után órákig a számban, a torkomban, a szájpadlásomon marad. Ugyanez a bajom a cukorpótlókkal is.
A héten szorgalmasan felírtam, hogy miket ettünk, az ebédeket, vacsorákat. Ahogy elnézem a listát, talán mégis vállalható. A legtöbb kaja sajátossága, hogy 20 perc - fél óra alatt készültek, miután vagy mielőtt meglátogattuk a játszóteret. Ahol nem írtam vacsorát, ott szendvicset ettünk.
Hétfő: maradék báránysült, kuszkusz, kovászos uborka
Kedd: rizses lecsó
Szerda: sárfánnyal, fehérborral párolt pulykacomb filé, krumplipüré, görög saláta
Vacsorára tonhalas melegszendvics
Csütörtök: lisztbe forgatott, naphal szeletek, polenta, almás-paradicsomos saláta
Vacsorára: paradicsomos, kecskesajtos tejespite
Péntek: tészta brokkolival, csirkemell kockákkal, füstölt sajttal
Szombat: sárgabarack krémleves, sonkakrokett, spanyolos, lecsós tészta
Vasárnap: vendégségben.
Ahogy elnézem a menüt, sehol egy fix, semmi műkaja, mindent saját kezűleg állítottam elő, porok nélkül. Kicsit kevés a leves meg a főzelék, de cserébe rengeteg nyers zöldséget ettünk meg saláta formájában.
Érdeklődés esetén a továbbiakban is feljegyzem, miket is eszünk, nap, mint nap. Ha lehet, akkor porok nélkül. És csak halkan vallom be, hogy épp most kanalaztam be egy nagy adag csokimussz (mousse) porból készült habot.

3 megjegyzés:

trinity írta...

Bécsi ill. frankfurti virslit én is veszek néha....
A lényeg szerintem maga az életmód, nem 1-1 kilengés....

szepyke írta...

Szerintem is az a lényeg, hogy ne minden legyen műanyag, mert kikerülni úgysem tudod. Nincs olyan, hogy ne "szaladjál bele" egy nem pont házi kenyérbe, kiflibe, és én bevallom nagy McDonalds fun vagyok. A rázóssalátájuk sokszor mentett már meg az éhhaláltól valahol útközben...

stampoasis (alias nokedli) írta...

szerintem is az életmód fonots és hogy az ember egyáltalán tudatosítsa magában, hogy mennyi vacakot eszik, ha nem figyel kicsit...