Csereszenye confiture


Vagy magyarul lekvár, de ennek számomra semmi köze a nagyi lekvárjához. Pedig a hozzávalók nagyon hasonlóak, cukor meg gyümölcs. Oké, ez a francia recept egy kis pálinkát is előír, csak a rend kedvéért.

Szóval azt történt, hogy a gyerekek alvásidejében kimagoztam vagy 1 kiló cseresznyét, a húsa mindössze 600 g lett. Összekevertem 300 g cukorral, aztán lementünk a játszótérre. Mire visszajöttünk, szépen levet eresztett, ezt így együtt jó sokáig főztem, adtam hozzá 2 evőkanál meggypálinkát is.


Nem lett ugyan olyan szép zselés, mint a Cuisine et Vins újság képén, de én így is elégedett vagyok a teljesítménnyel. Az íze mennyei, nem is igényel további fűszerezést, bár erősen eltöprengtem a vanílián.
Kérdezhetnétek, hogy miért? Egyrészt mert ezt szántam a sütikébe, amit szintén mindjárt megírok, másrészt izgultam, hogy meg ne rohadjon a sok cseresznye. Harmadszor pedig, az idén valami olthatatlan vágy alakult ki bennem, hogy befőzzek. Bébiételes üvegnyi mennyiségekben gondolkodom egyelőre, nem túl bátran.


7 megjegyzés:

Max írta...

Légyszi nézz be hozzám, van ott egy kis meglepi a számodra!

duende írta...

Istenien néz ki, Ági! És az ízét érzem a számban! :)

Ági, aki főz írta...

Max, köszönöm! Igyekszem továbbadni gyorsan.

Duende, tényleg finom volt.

Kata írta...

Ez finom lehet! Ha találunk még cseresznyét a fán - mert gondold el, ellopták a kis meggyfánkról az összes meggyet:((( -, akkor kipróbálom.

Ági, aki főz írta...

Szép kis emberek vannak, meggyet lopni! Remélem csak valami csintalan gyerekek voltak, az mégis valahogy felmentés, nem?

Kata írta...

Ági, nem tudom, kik lehettek, de előtte néhány nappal 3 órán keresztül locsoltam a fákat, hogy legyen belőlük valami...így aztán duplán rosszul esett, de túl fogom élni:)

erős ildikó írta...

Nem tudom, milyen volt azon a képen, amit említesz, de nekem nagyon tetszik ez a darabos (felismerhető, miből van) stílus.
A pálinkával igazán zamatos lehet.