Gesztenyés palacsinta

Tudom, tudom, ne is mondjatok semmit. Már megint egy gesztenyés recept. Viszont gondolatban megint megveregettem a saját vállamat. Van ugye az a bizonyos rikottás palacsinta, amit Nigella, Jamie és egy csomó gasztro naplót vezetgető is időről időre megénekel. Nekem viszont egy csomag gesztenyepüré volt itthon, kiolvasztva. Kezdenem kellett vele valamit, aztán kipróbáltam, hátha. És működött.

Gesztenyés palacsinta

Mi került a 12 palacsintás adagba? 25 deka gesztenyepüré, 4 evőkanál liszt, 1 kiskanál sütőpor, 2 tojás, 1 deci tej, olaj a sütéshez. Ha a püré natúr, némi porcukorral megszórhatjuk tálaláskor.

Hogyan készült? A tojásokat szétválasztottam, a fehérjét lágy habbá vertem. A gesztenyepürét összedolgoztam a tojás sárgájával és a tejjel, majd belekevertem a sütőporos lisztet. Végül a fehérjét is beleforgattam, több adagban, laza, nagy mozdulatokkal.

A habos, sűrű masszát merőkanálnyi mennyiségenként sütöttem, egyszerre hármat-hármat zsúfolva a kissé kiolajozott serpenyőben.

Lehet rá kenni csokikrémet vagy valami lekvárt is, de nekem magában ízlett a leginkább. A gesztenyemassza amúgy is ízesített volt, tehát édeskés és rum aromás. Ez a palacsinta azért is jópofa, mert vastag, harapható, nem hasonlít a mi hagyományos, papírszerű változatunkra.

Nincsenek megjegyzések: