Karácsony 3: A hagyomány

A karácsony elsuhant felettem, a hagyományos menü is lemaradt és az idén a nagy zűrzavarban el is maradt. Így aztán csak emlékeim között kotorászhatok. Előbukkan, amikor még csillogó szemű kislányként vártam ezt az estét. Szépen felöltöztünk és mentünk az éjszakában a Nagyiékhoz. Útközben pedig számoltuk az ablakokba kiállított, égőkkel díszített karácsonyfákat. Ez akkoriban még nem volt olyan tömeges, mint a mai fényszennyezett világunkban.
Mindig is jókat ettünk, de soha nem a zabálásról szólt a dolog. A karácsony koreográfiája pedig bizonyos értelemben összetartotta a családot. Amióta hiányoznak néhányan ebből a rendszerből, már semmi sem működik úgy. Vagy csak én lettem hirtelen felnőtt?Nálunk ez a hagyomány: 24-én délben otthon ettünk bablevest hús nélkül és mákos gubát.
Szenteste a Nagyiéknál alma, dió és fokhagyma mézbe mártogatva az egészségünkért. Aztán halászlé, tejfölös tészta, majd lisztbe panírozott sült pontyszeletek krumpli salátával. Mi csak ezután bontogattuk az ajándékokat és jöttek a sütemény halmok, élen a bejglivel. 25-én ebéd a Csibiéknél, töltött káposztával, sült pulykával és ismét rengeteg süteménnyel. Ezt követően pedig néhány nap pihegés és pihenés. Na jó, ez nem igaz, mert ilyenkor nálunk sose volt iskolaszünet, tehát akkor másnap: vissza a suliba.

Karácsony 2: A luxus menü

Úgy tűnik Európa nyugati felén a káprázatos fogások divatja tombol, sutba vágva a hagyományokat. Nincs recept szarvasgomba, libamáj, lazac és homár nélkül. Mindamellett ezekből a tüneményes alapanyagokból pillanatok alatt varázsolhatók izgalmas ételköltemények. Ki is választottam néhányat, a "talán majd egyszer" jegyében.

Vodkával ízesített lazac, alma ágyon hemperegve
Személyenként egy savanykás, zöldes almát hajszálvékony karikákra szeletelünk. Egy félbevágott lime-mal minden szeletet finoman átdörzsölünk, hogy az alma ne barnuljon meg. A szeleteket csinosan tányérra rendezzük. A lazacot falatnyi darabkákra vágjuk és az almaszeletekre rendezgetjük. Frissen őrölt rózsaborssal megszórjuk.
Három evőkanál tejfölt kikeverünk 3 evőkanál vodkával és egy kiskanál Tabasco szósszal. Ízlés szerint szózzuk és belefacsarhatjuk a lime levét is, de ne egyszerre öntsük bele, nehogy túl savanyú legyen. Az így elkészített öntettel ízesítjük a salátánkat, majd kaporlevéllel díszítjük.

Egy döbbenetes páros: mangó és libamáj
A mangót megtisztítjuk, magját kiszedjük, majd falatnyi kockákra vágjuk. Tányérra rendezzük és néhány cseppnyi dióolajjal megöntözzük.
A libamájat két centis szeletekre vágjuk, lisztbe hempergetjük és forró serpenyőben oldalanként egy-két percig sütjük. Még forrón a mangó mellé helyezzük és szerecsendiót reszelünk a tetejére. Azonnal tálaljuk.

Bélszín töltött fügével
A bélszínt három centis szeletekre vágjuk, leheletnyi mustárral megkenjük, majd olívaolajjal leöntve hűtőbe tesszük pácolódni.
A fügéket félbe vágjuk, egy kevés húst mindegyikből kikaparunk. A füge húsát összekeverjük egy evőkanál friss zsemlemorzsával, egy tojás sárgájával, egy kiskanál mustárral és egy csokornyi apróra vágott petrezselyemmel. Ezt a tölteléket a fügékre halmozzuk, majd forró sütőben 15-20 percig sütjük.
A bélszín sütéséhez vajat forrósítunk. Az olajos pácot úgy ahogy leitatjuk a húsról, majd oldalanként 3-4 percig sütjük a szeleteket. Amikor a húst kiszedtük, a visszamaradt vajba friss, egész zöldborsot szórunk, átfuttatjuk és ezt mártásként adjuk a bélszín mellé.

Türkiz torta málnával
A tésztához 4 fehérjét csipetnyi sóval kemény habbá verünk, lassan hozzáadunk 25 deka porcukrot, 8 deka kókuszreszeléket, 10 deka őrölt mandulát és egy evőkanál rumot. A masszából két egyforma nagyságú kerek lapot formázunk, 150 fokra előmelegített sütőben 15 percig sütjük. Rácsra helyezve hagyjuk kihűlni.
3 deci tejszínhabot kemény habbá verünk, 5 deka cukrot keverünk hozzá, majd 2-3 evőkanálnyi Curacao likőrrel színezzük. Az egyik tésztalapra kenjük a tejszínt, elhelyezzük rajta a friss málnaszemeket. A másik tortalapot cikkekre vágjuk, majd mindegyiket kicsit ferdén a málnaszemekre tesszük. A cikkek szélesebb végét egy-egy tejszínpöttyel és málnaszemmel díszítsük.
Ui: A mennyiségeket tetszőlegesen mindenki saját pénztárcája függvényében határozza meg.

Karácsony 1: A vásár


Az idén kedves barátnőmmel indultunk neki a Váci utcának, hogy a végére érve, a Vörösmarty téren elmerüljünk a vásári forgatagban. Éppen a sötétedés előtti percekben értünk oda, muzsikáltak az ablakok a cukrászdás házon, nyüzsögtek a külföldinek látszó emberkék.
És szálltak a finom illatok mindenfelé. A forralt bort, a gyermekemre való tekintettel ezúttal kihagytam, pedig csábítóan illatozott. Az idén a sült kolbásznak sem adtam esélyt, bár az előző években ez bizonyult a menü fix pontjának. Életemben először közel merészkedtem ehhez a bizonyos Töki pomposhoz, bármit jelentsen is a neve. Bár bizonyára mindannyian tudjátok, jófajta kenyérlángos ez, hagymával, tejföllel és húsos szalonnakockákkal sütve. Utoljára Strasburgban ettem ilyet, csak ott sokkal vékonyabb tésztával készítik és inkább a feltétre teszik a hangsúlyt. De így se rossz.
Az illatos bódék sorában kiemelkedő helyet foglal el szvemben a kürtőskalácsos. S hogy, hogy nem mindig itt vannak a leghosszabb sorok. Csak kivártuk, lett is jutalmunk frissen sült, dióba hempergetett csuda.
Persze mire körbejártuk a teret, lefagyott kezünk és lábunk, a gyermek pedig ugyan békésen szuszogott a babakocsiba, de tartottam tőle nem lesz örök ez az idilli nyugalom. Így aztán hazafelé vettük az irányt. A hetes buszra várva, persze nem bírtam magammal és még befizettem az abszolút kedvencemre a jégbüfés gofrira. Egészségemre nézve talán szerencse, hogy sehol máshol nem árulják ezt a finomságot a városban és elég gyorsan jött a busz is, mielőtt vettem volna még egyet.

"Nem vagyok leveses"

A múltkor jó alaposan leszóltam a műkajákat, aztán rájöttem, hogy néha én is ráfanyalodok a tartósított élelmiszerek csodáira. Persze azért egy kis továbbfejlesztés még a zacskós leveseknek sem árt.

Gomba krémleves
Mi kell hozzá, ha nem porból készül? 20-30 deka csiperke gomba, 1 nagyobb póréhagyma (már megint a kedvencem), 2 evőkanál liszt, 2 dl száraz fehérbor, 2 dl tejszín, vaj, só, bors, szerecsendió.
Ha kész levesporral dolgozunk, kimarad a liszt és a fűszerek.
Hogyan készül? A gombát felkockázzuk, a hagymát felkarikázzuk. Egy lábasban vajat forrósítunk, azon megpároljuk a hagymát és a kicsit később hozzáadott gombát. Amikor a levét kicsit elpárologtattuk, megszórjuk liszttel, átpirítjuk, majd felöntjük úgy egy liter vízzel meg a borral. Fűszerezzük és hozzáöntjük a tejszínt is. Addig főzzük, míg a gomba a kedvünkre való puhasági állapotot eléri.

Hagymaleves
Mi kell hozzá? 3-4 fej vöröshagyma, 1 evőkanálnyi liszt, 1 evőkanálnyi vaj, 1 leveskocka vagy leszűrt húsleves, csínján adagolt só, bors.Hogyan készül?
A megtisztított hagymát vékonyan felkarikázzuk. Egy lábosban vajat forrósítunk, és azon kicsit megpirítjuk a hagymát. Ha éppen eléri az üveges állapotot, megsózzuk borsozzuk és lefedjük. Többször megkevergetjük, amíg szinte pépszerű állagot vesz fel. Ekkor megszórjuk a liszttel, összekeverjük, majd jöhet az erőleves. Fedő nélkül, nagyon alacsony lángon addig főzzük, amíg a hagyma szinte eltűnik, felszívódik.
Pirítósra olvasztott sajttal is tálalhatjuk, így a száraz kenyér magába issza a finom nedveket, de szerintem pőrén is jól esik.
Sárgarépa krémleves
Mi kell hozzá? 4-5 szép szál répa, 1 nagyon kis fej hagyma, 20 g vaj, 1 dl erőleves kockából, 3 dl száraz fehérbor, 1 tojás sárgája, 0,5 dl tejszín, őrölt szerecsendió, só, bors.
Hogyan készül? A hagymát nagyon apróra kell vágni, a répát viszont elég nem túl vékonyan felkarikázni. A felforrósított vajon üvegesre pároljuk a hagymát, majd rádobjuk a répát. Nem kell megpirítani, elég csak felmelegíteni. Ráöntjük a levest. Fedő alatt, mérsékelt tűzön puhára főzzük. Egy picit hagyjuk kihűlni a főzetet, majd összeturmixoljuk, fűszerezzük, és hozzáadjuk a bort. A lábasba visszazsuppolva jól összeforraljuk az egészet. Ha szükséges újra fűszerezzük. A tojássárgáját és a tejszínt összekeverjük. A tojásos elegyet a tűzről lehúzott levesbe keverjük. Ez után már nem szabad melegíteni (forralni), hanem rögtön meg kell enni.

Az édes gyerekkor

Az index (http://index.hu/gazdasag/magyar/retrosnack/) egy kisebbfajta lavinát indított el a kajablogokon. http://domesticgoddess.freeblog.hu/, http://www.kakaoscsiga.blogspot.com/, stb.Számomra a felsorolt édességek alig-alig jelentenek valamit, hiszen gyerekkoromat az egykori Jugoszlávia iparának termékei aranyozták be. És őszintén szólva magunk között, sokkal, de sokkal finomabbnak tartottuk ezeket, mint az őshazában kaphatókat. Következzen most az én gyerekkori édesség listám, amelyben az a legjobb, hogy a többség változatlan ízben és minőségben még mindig beszerezhető!
Medeno srce, azaz mézesszív: Kesernyés csokiba mártva, barack lekvárral töltve ez az igazi, tökéletes mikulás csomagba való! Minden évben, amikor kibontottuk a piros csomagot, ott figyelt néhány elmaradhatatlan sötétbarna szív, néhány gondosan kiválasztott mandarin és az obligát csokimiki társaságában.
Ma már sokfajta töltelékkel, ízesítéssel készül, de ne dőljetek be. A szabadkai Pionir gyártja az egyetlent, igazit és utánozhatatlant. http://www.pionir.co.yu/home.html
Ha már a Pionir kínálatánál tartunk, nekem az igazi Negro is innen származik, a licensz nem tudom kié, de még mindig készülnek a nyelvet feketére festő torokseprők. Ebből a gyárból került ki továbbá a kókuszos csokiszelet, jóval megelőzve a Bounty felbukkanását, ami ma már sajnos igazi, dús, tömény formájában nem létezik. Létezik viszont a Galeb tejcsoki meg a rizses Najlepse zelje – azaz legszebb kívánságok. Na ez utóbbit annyira nem csíptem, de emlékszem a magyar tezsvérek hogy rá voltak kattanva…
Szabadkától távolodva Crvenkán is csuda dolgok készülnek ám! Itt terem a narancsos Jaffa keksz, amelynek szintén csak halvány másolatait képesek a multik előállítani. És az a puha, izgalmas Munchmallow, ami ugyan angol (vagy amerikai?) találmány, nekem mégis annyira szerb. Felhívnám a figyelmet az eredeti szín és formavilágot nagyjából megőrző, tehát tuti retró csomagolásokra! http://www.jaffa-ad.com/
A legnagyobb csodákat mégis Horvátország tartogatja nekem. Miután 10 évnyi háború után először merészkedtem (vízummal!) a horvát tengerpartra, amely egykor vállalati üdülőkkel és egyebekkel csalogatott, majd megvesztem az édességboltokért, ahol újrakóstolhattam a gyerekkori ízeket. Annak örültem a legjobban, hogy sem az összetételt, sem a csomagolást nem modernizálták túlzottan.
A Kras gyár annyi finomságot állított elő és termel még ma is, hogy felsorolni is alig lehet. Itt van mindjárt a Bajadéra desszert, ami a legkedveltebb ajándékdoboz volt mindig is. Nekem mai nyelvemmel vizsgálva egy picit túl tömény, de azért még mindig elég fincsi. A puha, rágni való cukorkák közül messze a mezőny fölé emelkedik a gyümölcsös KIKI és a mentolos Bronhi. Ez utóbbi most is rajongásom tárgya. www.kras.hr
Nem mehetek el szó nélkül a Cedevita jelenség mellett sem, ami szintén aranyszínbe vonta a tízórai kávézásokat, amikor is a nagyiék kávéztak ugyan, de én ezt a narancsos vitamin italt kortyolgathattam. Ez is jóval megelőzte ám a pezsgőtablettákat! Az idei nyaralásból hoztam is haza néhány dobozzal, persze el is fogyott gyorsan. www.cedevita.hr
Aztán párás szemmel eszembe jut még a Kavabon. Ezt a kávés keménycukrot tartotta a Jenő tata a kocsija kesztyűtartójában, de nem volt szabad sokat enni belőle, a koffein tartalom miatt. Ennek tényleg igazi kávé íze volt.
Azt hiszem reggelig kutakodhatnék még az emlékeim között, de talán ennyi is elég lesz. És hogy ne legyek teljesen igazságtalan a magyar élelmiszeriparral szemben, meg kell mondanom, hogy a konyakmeggyet és a Pilóta kekszet mindig is szerettem és tömtem is magamba két marékkal. És siratom a Négercsókot meg a Télifagyit, mindkettő hiánya azt jelzi, hogy rég elmúlt az a bizonyos édes gyerekkor, amikor még nem számított mit és mennyit eszek.

Bőrös malac

Szembe jött velem a hentesnél egy csinos csontos, bőrös karajdarab, úgy egy kilós. Ez annyira megragadta a fantáziámat, hogy rögtön neki is láttam elkészíteni.
Mit tettem még hozzá? Szemes borsot, borókabogyót, sót, földimogyorót és mazsolát, 1 dl vörösbort, 1-2 dl vizet, 1 kg répát, 1 póréhagymát.
Hogyan készítettem el? A húsról levágtam a bőrös-zsíros részt és ezt beirdaltam, szép kockásra. A húst forró serpenyőben körben kicsit megkapattam, éppen hogy csak színe legyen. Egy nagyobb tepsibe öntöttem a bort, vizet. A borsot, borókabogyót mozsárban összetörtem és a húsra szórtam, kicsit bele is dörzsöltem, már amennyire a forró állaga engedte. A tepsibe tettem a megfűszerezett húsdarabot, tetejére a beirdalt bőrt. Köré szórtam a maréknyi mazsolát és földimogyorót. Fóliával lefedtem és 200 fokos sütőben egy órán keresztül sütöttem.
Közben a répát, pórét nagyobb hasábokra, hengerekre daraboltam. Egy óra múltán a hús mellé szórtam, kicsit megsóztam. Újra lefedtem az egészet és további egy órát sütöttem. Ekkor levettem a fóliát és még fél órát kapott a sütőben, hogy kicsit meg is piruljon az ominózus bőrdarab.
Mit mondjak? Mind a tíz ujjunkat nyaldostuk utána. Hozzá pároltam még egy kis brokkolit és némi krumplipürével egészítettem ki a menüsort.

Egy éve

Az egy évvel ez előtti éjszakán azért könyörögtem, hogy legyen már vége. Azt hittem, ha nem kell tovább hallgatnom a hörgését, nem kell tovább rettegnem érte, megkönnyebbülök. De csak egy üres, sötét kútba zuhantam. Meghalt Anyu.
Ma pedig itt van velem egy három hónapos gyermek, aki belőlem lett, mégis úgy érzem az ő lelkét hordozza. Ma életében először átfordult a hasáról a hátára. Új hangokat próbálgat a torkocskájában, sikongat és fogatlan ínyével vigyorog. Ő kimosta belőlem a szenvedés emlékét.

Salátabár

Ismét vendégek jönnek, csodálni a dedet. Most azonban főzőcskézés helyett csak kevercselés lesz, azaz saláta hegyek az asztalon.
Waldorf után szabadonMinden szakácskönyv másként írja le, hogy milyen is az igazi Waldorf saláta. Számomra ez az igazi kombináció, a nagy W.
Mi kell hozzá? 2 savanykás alma, 1 közepes zeller, 100 g mandula-pálcika, 2-3 evőkanál majonéz, 1 citrom leve, só, bors, szerecsendió.
Hogyan készül? Az almát és a zellert – ha túlteng bennem a türelem - a mandulához hasonló gyufaszál méretűre aprítom, egyébként pedig a reszelő nagyobbik lyukán reszelem le. Rálocsolom citromlét, hogy az alma meg ne barnuljon, beleforgatom a többi hozzávalót is, majd fűszerezem. Fogyasztás előtt érdemes néhány órát pihentetni, hogy keresztbe és kasul átjárják egymást az ízek.
Sült sárgarépa pálcikák
Nagy sárgarépa rajongó vagyok, így aztán igencsak örvendeztem ennek a receptnek, amikor (Ki tudja már hol?) olvastam. Feltételezem, hogy azóta alaposan a magam örömére át is formáltam, mindig valami mással öntöm fel, most éppen narancslé és tokaji szamorodni volt kéznél.
Mi kell hozzá? személyenként legalább 2 sárgarépa, löttyintésnyi olívaolaj, fehérbor és narancslé, só, bors, őrölt gyömbér és szerecsendió.
Hogyan készül? A megpucolt sárgarépát feldarabolom, mégpedig úgy, hogy keresztben 3 darabra vágom. Aztán a kis hengereket hosszában négybe vágom, hogy kis hasábszerűségeket kapjak. A megmelegített olívaolajban kicsit átsütöm a répát, nem baj ha egy picit elkezd itt-ott barnulgatni. Ekkor lehet ugyanis hozzálöttyinteni a folyékony hozzávalókat, majd megfűszerezni. Mire a bor elpárologja a maga alkoholját, a répa is kellemesen megpuhul, de még éppen harapnivaló marad. Melegen köretnek való, de hidegen is lenyűgöző.
Jégsaláta olaszosan
Ez aztán nem egy autentikus saláta, hanem a „mi van itthon” típusúak közül való. Ha éppen parmezán meg kapri bogyó, akkor olaszos.
Mi kell hozzá? Jégsaláta, 100 g húsos szalonna, fél citrom leve, 2-3 evőkanál olívaolaj, 2 evőkanál reszelt parmezán sajt, 1 evőkanálnyi kapribogyó.
Hogyan készül? A húsos szalonnát kicsit megpirítom, hogy olyan jó ropogós legyen. Miután kiszedtem a serpenyőből, folytathatom a serpenyőben az előbbi répás ügy kivitelezését.
A jégsalátát falatnyi darabokra kockázom és felét egy nagy tálba szórom. Az öntethez összekeverem a citromlevét, az olajat, a sajtot meg az összevagdosott kapribogyót. Borsot lehet beleszórni, de só nem kell, mert elég sok az egyéb sós hozzávaló. Az öntet felét a salátára öntöm, ugyanígy járok el a szalonna felével, majd az egész műveletet újra megismétlem. Végül még szórhatok rá egy kis plusz parmezánt, vagy ha van nagyobb sajtdarab otthon, akkor forgácsolhatok is rá.
Az olaszosság jegyében némi balzsamecet sem árt meg a salátának, csak a színe nem lesz olyan dekoratív.

Hűtőrablás

Nagy hűtőrablónak tartom magam, ami azt jelenti, hogy alapvetően a mélyhűtőben felhalmozott félkész ételekből alkotok. Jönnek a vendégek és a gyermek maximum fél óra figyelem kiesést engedélyez? Akkor bizony jöhet egy:
Curry-s csirke
Az igazi félkész kajákat kifejezetten utálom, a beléjük kevert rengeteg adalék, tartósítószer és állomány javító miatt. De főleg és alapvetően az unalmas mellékíz miatt, amit a sok műanyag okoz. Igazi fűszerekre és igazi ízekre vágyom még akkor is, ha az élelmiszeripar áldását élvezve előre megdolgozott cuccokat használok fel. Éppen ezért a fagyasztott cuccok ideálisak, mert már össze vannak darabolva, meg vannak mosva, sokkal gyorsabban megfőnek és csak fűszerezni kell őket.
Mi kell a sárgára fűszerezett csirkéhez? Személyenként fél csirkemell filé, joghurt, kókuszreszelék, mandula, kiskanál currypor, só, bors, olaj a sütéshez. A körethez rizs, szójaszósz, vegyes fagyasztott zöldség: brokkoli, karfiol, bébirépa, borsó.
Hogyan készül? A csirkemellett falatnyira kockázom, megsózom és borsozom. A joghurtot összekeverem a curryporral, kókuszreszelékkel. Egy szerpenyőben olajat hevítek, átpirítom a húst, hozzáadom a mandulát. Amikor kellemesen megpirult, ráöntöm a joghurtot és alaposan átforralom, hogy egy picit megpuhuljon a hús. A körethez sós vízben megfőzöm a rizst, előkapok egy másik serpenyőt és beleborítom. Szójaszósszal fűszerezem, de vigyázok, hogy el ne sózzam az ételt. Végül érintőlegesen, hogy a zöldségek ne törjenek össze, belekeverem a mikróban 5 percig párolt vegyes zöldséget.Így pont fél óra alatt a végére lehet járni egy ázsiai ihletettségű, ámde nem túlzottan autentikus vacsorának.

Hétvégi portya

A keresztelő alkalmából a család és kapcsolódó részeinek férfitagjai igazán kitettek magukért, ami a főzést illeti. Apu kakaspaprikást készített tejfölös galuskával, amiből bármennyit meg tudnék enni. Jövendő sógorom illatos, omlós sült kecskecombbal örvendeztetett meg bennünket, a Bálint meg túrós palacsintát sütött. Szóval ettünk ám rendesen.
Most mégis inkább a Magda néni receptjét vázolnám, hiszen ez a túrós finomság erre felé nem túl ismert.
Gibanica
Mi kell hozzá? 20 réteslap, 25 dkg érett túró, 25 dkg sima túró, 2 dl zsíros tejföl, 3 + 5 tojás, só, olaj, ásványvíz.
Hogyan készül? Egy nagyobb, magas falú tepsit kiolajozunk, 2 réteg tésztával kibéleljük, 2 lapot pedig félreteszünk, mert ezzel fogjuk lefedni a tetejét.
A töltelékhez összekeverjük a villával összetört kétféle túrót, a tejfölt és a 3 tojást. Némi ásványvízzel lazítjuk a tölteléket, és ízlés szerint megsózzuk. A tésztalapokat összegyűrjük és megforgatjuk a töltelékben. A tölteléktől maszatos tésztacsomókat a tepsibe tesszük és ha marad még egy kis túrós keverék, azt a lapok közé dugdossuk.
Végül az egész tésztás-túrós gubancot befedjük az utolsó lappal, kevés olajjal megcsöpögtetjük. Az így összeállított tésztát éles késsel nagyobb kockákra vágjuk. 5 tojást felverünk és ráöntjük, hogy a tojás a kockák közötti hézagokba belefolyjon. Jó fél órán keresztül sütjük 200 fokos sütőben. Lehetőleg forrón tálaljuk, de később hidegen is fogyasztható.

Szóaratás és cséplés

Tájkép aratás után, avagy a boldogság tanulható
Harmincadik születésnapom reggelén támolygok a konyha irányába. A kanapén valaki horkol, sörsárga post-it cédula zizeg ütemesen a kezében, ahogy vörös csíkokat vakar hasának szőrszálai közé. Az írás – talán egy csaj telefonszáma? – elmosódott a ragacsos ujjak szorításában. Egy röffenés után szerelemről és metafizikus elliptikáról motyog.
Csak reménykedni tudok, hogy a nyelőcsövemen végigszántó kávé forrósága szilárdabb tákolmánnyá barkácsolja kocsonyás állagom. A tejszínhab spay-t meg egyenesen a számba fújom, a levegőbuborékos lágyságtól felfúvódnak a pofazacskóim. Kegyelemért könyörögnék immár, miközben baltával szétvert agyvelőm apró fürtjei ritmikusan rezegnek, ahogy nyulak, borzok, vadászgörények és mindenféle aranyos, szőrös állatok kórusa skandálja a sarokból: „jaj-jaj”.
A kijózanítóan hideg radiátornak támaszkodom, de nem kerülhetem el a szembesítést a hangulattal. A pulton a marcipános torta finom eleganciával szétcsúszott romjai már nem mállanak tovább, de a kókuszos muffin morzsáiba sikerül beletenyerelni.
És mit tehetnék? Ösztönös menekülésvágyamat egy korsó narancslébe fojtom, előszedem a szeretetsárga gumikesztyűt meg az ilang-ilanggal dúsított tisztítószert. Osztán munkára! És micsoda, előre nem sejtett, bájos meglepetések várnak még rám: lerágott csont és lerágott almacsutka, egy helyes, ámbár öklendezésre késztető kukaccal egyetemben a mosógép dobjában hever, békés egyetértésben a hamutartóval, amelyen a világ nagy rejtélyeinek folytán a „Petőfi Sándor Kaszárnya” olvasható.
Hogy miért hajt az átkozott kíváncsiság újabb és újabb szemétkalandok irányába? Talán, hogy lokalizáljam végre azt a semmi kis csodát, amit a kitakarított lakásban rejlő rend illúziója hozhat. De mégis ki a fene dörgölte szét azt a három naspolyát kedvenc viharkabátom hajtókáján?

Póré parádé

Meleg babsaláta, amely lencsével is egészen kitűnő lenne
Jó kis téli salátára vágytam és el is készítettem magamnak: elérhető, egyszerű hozzávalók, összesimuló ízek, kellemes melegség.
Mi kell hozzá? 1 konzerv fehérbab natúr lében, 1 póréhagyma, 10 deka szeletelt bacon, 2 sárgarépa, 0,5 dl fehérbor, 10-15 szem kapribogyó, 1 evőkanálnyi vaj, bors.
Hogyan készül? A babot átöbíltem és lecsurgatom róla a vizet. A pórét felkarikázom, a sárgarépát pedig 4-5 centi hosszú, vékony csíkokra metélem. A serpenyőben először megsütöm a bacont, hogy jó ropogós legyen, aztán félre teszem, csak a zsírja maradjon. Ezen megfuttatom a póréhagymát, majd szintén félreteszem. Jöhet a répa, amelyre ha egy kis színt kapott leheletnyi fehérbort öntök, majd lefedve párolom 5 percig. Az a jó, ha még ropogós marad az zöldség, olyan harapni való. Ha ez is megvan, rászórom a babot, visszateszem a póré karikákat, beleszórom a kicsit összevágott kapri bogyókat is. Sózni nem kell, viszont a frissen őrölt bors kifejezetten jót tesz ennek a meleg salátának. A végén beledobálok vajdarabkákat, éppen csak, hogy selymesen rásimuljon a többiekre. A korábban kisütött "baconchips" kerül a legtetejére és már lehet is lakmározni.
Pórés tésztamártás
Elég gyakori jelszó az nálunk, hogy "úgy ennék egy jó tésztát". Így aztán én folyton alkotok, újabb és újabb mártásokat.
Mi kell hozzá? 1 póréhagyma, 2-3 evőkanál olívaolaj, 10 deka füstölt sonka, 1 kisebb doboz főzőtejszín, tárkony, só, bors és természetesen tészta, mondjuk penne, vagyis tollhegy tészta. Na meg egy adag reszelt parmezán.
Hogyan készül? Amíg a tészta kifől, felkarikázzuk a póréhagymát és a felforrósított olívaolajon megfuttatjuk. Ha túl forró a serpenyő, a hagyma könnyen megég, mi pedig azt szeretnénk, ha inkább puhulna. Egy pici sót érdemes rászórni, hogy könnyebben megadja magát.Amikor már szimpatikus a póré állapota, rádobjuk a felcsíkozott sonkát, átforgatjuk és felöntjük a tejszínnel. Fűszerezzük, összeforraljuk és belezuttyintjuk a tésztát. Nagy adag parmezánnal a tetején érdemes fogyasztani.

Bébipapi updated

Ez az updated nem az a bizonyos, hanem azt akarja jelenteni, hogy tovább fejlesztett változat következik. Ugyanis imádjuk a zabpelyhet, de néha egy kicsit unalmas a maga egyszerűségében. Így aztán azt találtam ki, hogy sült banánnal teszem egy kicsit izgalmasabbá a vacsoránkat.
Mi kell hozzá? Személyenként 1 banán, 2 kiskanál cukor, 1 kiskanál vaj, 1 pohár zabpehely, fél pohár víz, 1 pohár natúr joghurt, némi méz és őrölt fahéj.
Hogyan készül? A zabpelyhet vízzel a mikróba dugom úgy 2 percre, hogy jól megpuhuljon.
Közben felforrósítom a vajat, a banánt pedig egyszer hosszában és egyszer keresztben felvágom és a forró vajba teszem, hogy egy picit megsüljön. Egyszer megfordítom sütés közben és ekkor rászórom a cukrot. Csak addig hagyom a tűzön, amíg a cukor épphogy csak elkezd karamellizálódni, azaz barnulni.
A puha zabpelybe belekeverem a joghurtot, megszórom fahéjjal és rácsorgatok egy kis mézet. Így épp annyira kihűl, hogy kanalazható legyen. A tetejére kerülnek a megpirult banándarabok és máris kész az 5 perces vacsora.
Ui: Szolgálati közlemény: Sajnos a Mozzillám nem engedi, hogy képeket tegyek fel, de majd igyekszem valami áthidaló megoldást találni.
Ui2: Még mielőtt megkapnám a magamét, kijelentem, hogy nem a 3 hónapos kicsit tetetem ezzel, hanem Apaszuszit.

Barackos süti

Amikor terhességem alatt némi vércukor szint problémával küzdöttem, természetesen teljesen rá voltam kattanva az édességekre. Mivel az értékek nem voltak félelmetesek, nem is vettem annyira szigorúan a diétát, csak éppen nem zabáltam két marékra a cukrot.
Pillanatok alatt kitanultam, hogy mely élelmiszer mennyi szénhidrátot tartalmaz, melyik szívódik fel lassan és melyik gyorsan. Némi számolgatás előzte meg minden sütögetésemet és a boltokban is alaposan tanulmányozgattam az ételeken lévő táblázatokat.A magokat például szinte büntetlenül rágcsálhattam, illetve amikor sütésre került a sor, liszt helyett őrölt mogyorót, mandulát használhattam. A fehér cukrot – mivel az édesítőszereket mindig is utáltam – felváltotta a gyümölcscukor, amely legalább lassan szívódik fel. Ezen kívül leszoktam a túlságos édesítésről és egyszerűen élveztem az ételek eredeti ízét.
Ebben az időszakban, egyrészt azért, mert ráértem, másrészt mert így pontosan tudtam, hogy mit eszek meg, sokszor sütöttem valami finomat. Ez a barackos süti, amelyet egy angol főzős magazinban találtam a friss gyümölcs miatt tipikusan nyári csoda, de persze befőttel is elkészíthető. A liszt nagy részét pedig őrölt mandulával helyettesítjük, illetve a túró ad kellemes állagot a tányérra kerülő szeleteknek.
Mi kell hozzá? 250 g túró (vagy ricotta), 140 g vaj, 4 tojás, 225 g gyümölcscukor, 250 g liszt, 1 csomag sütőpor, 200 g őrölt mandula, 10 sárgabarack, 50 g szeletelt mandula.

Hogyan készül? A sütőt előmelegítjük 190 fokra. Összekeverjük a túrót, a vajat, a tojásokat és a cukrot. A hozzávalókat érdemes legalább egy órával korábban kivenni a hűtőszekrényből, hogy ne hideg alapanyagokkal dolgozzunk. Külön elegyítjük a lisztet, sütőport és darált mandulát, majd a túrós masszába forgatjuk. Egy magasabb falú tepsit kibélelünk sütőpapírral, kivajazzuk, majd belesimítjuk a tésztát. A félbe vágott sárgabarackokat elrendezzük a tészta tetején, végül pedig rászórjuk a mandula szeleteket.
Körülbelül egy órán keresztül sütjük, amíg a tészta megemelkedik, aranybarna árnyalatot kap, a barackok pedig besüppednek és a forróságtól karamellesre löttyednek.

Doce Rio

Itt jártak a hugom brazil barátai, akikkel a kicsi a világ jelszó alapján még Arkansasban ismerkedett meg. Ők bejárták fél Európát, én pedig barangolásra indultam emlékeim között. Két évvel ez előtt a nyúlós, csúszós novemberből a tizenpár órás repülés után, hirtelen Rio de Janeiro-ban találtuk magunkat. Kulináris - és persze minden más - értelemben ez maga volt a csodaország. A világ legfinomabb marhahúsát ettem itt, nem is egyszer. Imádtam a sajtos, sült golyóbisokat, a sajtos rizst, a csokis pizzát, a zöld kókusz levét, a cukornádból préselt üdítőt. Ismerőseink segítségével alaposan bejártuk az összes turista látványosságot és a legjobb evős helyeket. Miközben a drágám dolgozott - mert alapvetően azért mentünk - én nem nagyon mertem egyedül elindulni sehova, de a szállodában sem akartam kuksolni. Így néhány délelőttöt egy bevásárlóközpontban töltöttem. Nekem ez is roppant érdekes volt: idegen emberek között kóstolgattam az életmódjukat. És az ételeiket, természetesen. Volt ott egy hatalmas könyvesbolt, az egyik sarkában kellemes kávézóval. Itt ücsörögtem, kezemben a frissen szerzett 2 kilós, brazil konyhát bemutató szakácskönyvemmel, amikor az alábbi édességet kanalaztam.
Mangós tejdesszert
Mi kell hozzá? 1 csésze tej, 1 csésze cukor, 1 mangó, fél citrom leve.
Hogyan készül? A mangót meghámozzuk, húsát lefejtjük a magról és villával összetörjük. Rácsorgatjuk a citrom levét, majd hűtőszekrénybe vagy mélyhűtőbe tesszük, amíg elkészül a tejes krém. A tejből és cukorból körülbelül 1 órán át tartó forralással sűrített tejet készítünk. A vége felé már folyamatosan kevergetni kell, hogy nehogy odakapjon. Mivel az így besűrített tej igencsak kedvelt brazil csemege, természetesen készen is megvásárolható, nagyon hasonlít a nálunk kapható változatára, úgyhogy akár azt is használhatunk. Amikor a sűrített tej kissé kihűlt, egy kisebb pohárkába halmozunk a jéghideg mangóból, majd a tejes masszával felváltva csíkosra rétegezzük a desszertet. A gyümölcs savanykás, telt zamatait jól kiegészíti az édes, krémes fehérség.

Muffinosdi

Van ugyebár ez az alaprecept, amit aztán mindig a kéznél lévő hozzávalókkal teszek személyesebbé. Tegnap egy kókuszos és egy csokis változat készült. Ez utóbbi lett a nagy kedvenc, talán a belekerülő narancsos csokidarabkáknak köszönhetően, amelyekre csudajó ráharapni.
Az alap:
1 natúr joghurt, 3 tojás, 1 pohár cukor, fél pohár olaj, 2 pohár liszt, fél csomag sütőpor.
A hozzávalókat egy kanállal alaposan összekevertem. Nem kell hozzá még mixer sem, öt perc alatt megvan az egész. Az egyik adaghoz hozzáöntöttem még 1 pohárnyi kókuszreszeléket, a másikhoz meg 4 evőkanál kakaót meg fél tábla összetört csokit.
Azt hiszem egyik sütinek sem ártott meg, hogy felfedeztem egy jóféle, igazi vanília darabokkal dúsított vaníliás cukrot is, amit mostanában minden édességbe teszek.
Egy adagnyi kevercset, ami ezúttal jó sűrű lett, 12 papírkosárkával kibélelt muffin sütőbe adagoltam. Az a jó, ha nincsenek tele a lyukak, mert a tészta alaposan megdagad, ugyebár. 20 perc alatt, 180 fokos sütőben pedig jól meg is sül. Aztán csak annyi a dolgunk, hogy kitegyük a vendégek orra elé, akik gyorsan befalják majd az illatos halmocskákat.

Altató

Van abban valami bumfodi báj, amikor az ember az anyósától származó rizses lecsót kanalazza a tévé elé heveredve, mert a gyermek éppen kimerülten szundikál. A kora délutáni műsorsáv felhozatalát inkább nem részletezném, mert végül mindig az imádott Paprikánál kötök ki. Már rutinszerűen nyomtam be az 53-ast. A képernyőn egy rózsaszín inges pasi. Őt még nem is láttam, valami új - örvendeztem. Aztán gyanús lett a csönd. "Megpirítjuk a gyöngyhagymát" mondta, majd fél percen keresztül kevergette a legnagyobb hallgatások közepette. Ő a Nők Lapja által szponzorált legújabb sztárszakács. Oké, a receptek tök jók. Például a libamellhez gyöngyhagymás, aszalt meggyes mártás. De megnézte valaki ezeket a felvételeket, mielőtt műsorba kerültek? Van egy olyan érzésem, hogy a szerkesztők is bealudtak az első 3 perc után, így szegény Tamás teljesen magára maradt a konyhában, zavarában pedig nyúlkál össze-vissza, laaaassan beszél és még véletlenül sem néz a kamerába. Nem baj, legalább én szundítottam egy kellemes húsz percet. Mire a gyermekem megfelelő hangerővel jelezte, hogy itt az újabb etetés ideje, a sült libamell is csak elkészült.

Üdvözlet

Amit ígérhetek: Sok finomság receptekkel, kalandozások éttermekben és ismerősök konyhájában. Írások írókról, könyvekről és egyéb okosságokról.
Rengeteg dicsekvés és ömlengés szeretett Szuszi Haverról, aki ma 11 hetes és Szuszi Apuról, aki kicsit több.
Egyszóval kezdődik az NLCafés blogolás!

Joghurtban párolt csirkemell

Eddig tartott, amíg beküzdöttem ide, a tv2-höz magam. Jó hosszú harc volt, én és az informatika. Most úgy érzem nyertem. Nem mintha tetszene ez az iszonyatos mennyiségű reklám itt körülöttem, főleg így, hogy mozognak.
De most a múltkori vacsoráról akartam írni, ami az "átalakítások miatt" elmaradt.

Joghurtban párolt csirkemell
Mi kell hozzá, hogy 2 ember jól lakjon? 1 csirkemell filé, 2 dl joghurt, 1 kiskanál currypor, só, bors, olaj.
Hogyan készül? Egy üveg tálban összekeverem a joghurtot a curryval. A csirkemellet felkockázom, olyan 3-5 centis darabokra, sózom, borsozom, majd a sárga joghurtba forgatom. Néhány órára a hűtőbe száműzöm pácolódni. Az olajat felforrósítom egy mély serpenyőben, majd belezuttyantom a csirke kockákat, joghurtostól. Kicsit átforgatom, majd lefedem, hogy ne pörkölődjön, hanem párolódjon a maga alá eresztett levében. Amikor a hús már jó puha, akkor leveszem a fedőt és néhány keverés mellett elfőzöm a felesleges vizet, kicsit oda is kapatom, csak az íze miatt. Így belül puha, kívül pedig picit ropogós lesz. Hmmm. Hozzá természetesen rizs illik legjobban, de szerintem a párolt brokkolival is jó kis párost alkotnak.

Stroganoff-féle ragu

A tegnapi ebéd igencsak jól sikerült, ezért most megéneklem.

Mi kell hozzá: 50 dkg hátszín (de lehet combhús is), mustár, 1 evokanál vaj, 1 dl fehérbor, só, bors, 20 dkg gomba, 5-6 darab savanyú uborka, 1 dl tejszín, 4 evokanál ketchup.

Elkészítése: A húst fel csíkozzuk, mustárral bekenjük és órákra a frizsibe számuzzük pácolódni. A vajon megpároljuk a húst kicsit megkapatjuk. Felöntjük a borral, megfuszerezzük. Fedo alatt addig fozzük, amíg a hús megpuhul. Ez akár egy órát is igénybe vehet, nem kell izgulni, elobb-utóbb puha lesz. Ha a bor teljesen elpárologna, némi vízzel pótolhatjuk, de ne tocsogjon. A gombát megtisztítjuk és felcsíkozzuk. Körülbelül félidonél adjuk hozzá a húshoz, hogy együtt párolódjanak. Végül a megpuhult húshoz adjuk a fél centi széles csíkokra metélt uborkát, hozzákeverjük a tejszínt és a ketchupot és még egyszer összeforraljuk. Az egész kellemesen savanykás, mégis krémes ragu lesz. Rizzsel, krumplipürével vagy egyszeruen kenyérrel tunkolva is isteni.

Pocak jelentés

Péntek este még bekéredzkedtem ultrahangra, mert kiderült, hogy az én dokim gépe nem tud tarkóredőt mérni. Így aztán fizettem egy csinos összeget, de jó alaposan lemértek mindent. Egy fél percre még három dimenzióban is láthattam.
Ma betöltöttük a 12 hetet, innen már csak növekszünk, én hasban, a picurka meg mindenhol. Pocakom még alig van, csak ha kidüllesztem, de van egy olyan sanda gyanúm, hogy az is inkább háj, mint a gyermek. Őkelme már 5 és fél centi és „élénk mozgású”. Ficánkolt is rendesen a képernyőn, elég nehéz volt kibogozni, hogy mi micsoda. Talán gyakorlottabb szemeknek ez is megy.
Az egész még elég hihetetlen… Nem tudom, mikor jön el az a pont, amikor visszavonhatatlanul elhiszem mindazt, ami történik velem. Talán, ha elég méretes lesz a pocakom…

Vadorzók öröme

Ha arról van szó, hogy együnk egy jót, akkor Apura bizton lehet számítani. Így történt, hogy a névnapom környékén azt rebegtem neki a telefonba, menjünk el valahova, ahol jó a kaja. Ennyi instrukció után o igazán jól választott.
Szabadka környékén, az erdő határán, a Makk hetes nevű városrész mögött van egy vadászház. Eddig csak az igazi vadászok használták, úgy is van dekorálva: vaddisznó és szarvas fej, agancsok meg kiterített szőrök a falon. Sok, a témába vágó fafaragással tarkítva. Most azonban úgy döntött a vadásztársaság, nosza jöjjenek a puskát ugyan kezükbe nem fogó, ámde jóféle húsokra igencsak vágyakozó emberkék is. Így lett a helyből étterem, ahol az első vendégek között tesztelhettük a konyhát.
Még nagyon az elején tartanak, ezért érdemes előre megrendelni a menüt, így biztos kapunk ebédet. A kezdőlökésnek szánt fácánleves felejthetőre sikeredett. Nem volt véle semmi baj, gond, csak éppen különlegesnek sem találtatott. Egy jó tyúkhús leves felveszi ezzel a versenyt, hiszen ugyanúgy répa, zöldség és tészta úszkált benne. Gyorsan további is léptünk a következő fogásra, jöhetett a fő attrakció, a hús.Hatunknak két nagy tálat hoztak, rajta a mennyeien omlós szarvas sülttel. Ez viszont pont olyan lett, ahogy az a nagykönyvben meg van írva: karakteres íz, visszafogott, szinte észrevehetetlen fűszerezéssel kiemelve, illetve a puhára párolódó, de tartalmát megtartó hús. A köretek talán még a sültnél is jobbnak bizonyultak, de mindenképpen különlegesek lettek. A sült-főtt, sajttal pirított burgonya még akár szokványosnak is tekintheto. A tejfölös fejfújt készítése, különösen ilyen színvonalon már kétség kívül ördöngösség, viszont a borsós gombóc kifejezetten újszeru ötletként hatott. Mindehhez némi montenegrói Vranac (holló) névre hallgató vörösbort kortyolgattunk, ami jókedvu táncot lejtett ezzel a fofogással. Ráadásul hátra volt még a desszert is, amit én bevallom nem is tudtam megenni. Elofordul, hogy jobban vágyom a tökéletesen elkészített húsokra, mint holmiféle édességre. Pedig ez a tejszínes gesztenye torta, bár egyszerunek tunt, csuda jó ízu lett. Ezek után már csak annyi volt hátra, hogy az, aki legkevesebbet ivott a vörösborból, hazavezessen. Ez pedig nem is olyan könnyu feladat a világ végére pöttyentett vadászházból.Az élményekhez hozzátartozik, hogy másnap, amikor a rokonság jött hozzánk ebédre, Apu az elore eltervezettek szerint nyulat sütött, pompás vadas szósszal és olyan zsemlegombóccal, amiért már önmagában is érdemes élni.

Angyali vacsora

Az én drágám egy angyal. De tényleg. Tegnap este először FŐZÖTT nekem vacsorát! Eddig is többször előfordult, hogy vásárolt finomságokat, amiből aztán isteni szendvicsek kerekedtek, sőt salátát is készített már önállóan, de tegnap rendesen odaállt a tűzhely mellé. Számomra ez igazán megható gesztus volt.
A dolog úgy kezdődött, hogy említettem neki, a Bécsi úton, a Kolosi tér közelében nyílt egy fantasztikus olasz kajákat és borokat árusító bolt. Van ott minden mi szem-szájnak ingere, sajtok és sonkák, olajok és ecetek. Minden mennyei mediterrán étek. Szóval a drága rákapott a szélben szállított, hajszálvékonyra szeletelt sonkára, de hirtelen ötlettől vezérelve tegnap más is került a kosárba.
Vett egy doboz friss, gorgonzolás (kék penészes sajttal) és dióval töltött torellinit, amit elég másfél percig forró vízben főzni. Aztán vajat forrósított a serpenyőben, abban óvatosan átforgatta a tészta csomagocskákat, végül pedig rengeteg parmezánt (valódi tömb parmezánt) reszelt rá.
Meg kell mondanom, bár lehet, hogy semmiségnek hat, az egy pompás ízvilágú vacsora és még mosogatnom sem kellett.

Jó!

Ha szemkápráztatóan jó blogokat akartok látni és picit tudtok angolul is akkor érdemes végigszaladni a következo listán:
nordljus.co.uk
chiliesvanilia.blogspot.com
chocolateandzucchini.com
chubbyhubby.net
travelerslunchbox.com

Némi jelentés kismama-állapotomról

Hú, tegnap micsoda szörnyű nap volt. Jaj. A fejem. Már délelőtt elkezdte, de akkor még egy kávéval sikerült csillapítanom. Viszont este már alig láttam, azt hittem, összeroppan a koponyám. Szegény drágámmal csak annyit tudtam kommunikálni, hogy hozzon vizes borogatást, aztán el is aludtam. Viszont reggelre elmúlt. Elfújták. Biztos valami front volt. Eddig ennyire nem fájt és remélem nem is nagyon fog.
Nem szeretnék gyógyszereket szedni, még alakul a kis idegrendszere, épp elég neki a stressz meg a környezet szennyezés, nem akarom még én is mindenféle vegyi anyagokkal terhelni őkelmét.
Az émelygés csillapodni látszik, bár itt is volt néhány durva estém. Miért pont este? Viszont büszkén jelentem, hogy egyszer sem hánytam! Ezt úgy tűnik megúsztam.

Film és könyv

Fantasztikus film ez az Elszánt diplomata. Eloször is, az operator nagyon tudott valamit. Persze a történet nem hagyja, hogy az ember a képekben, a színekben, árnyalatokban gyönyörködjön. A düh, a sajnálat és a félelem kavargott bennem. A végére úgy éreztem már, mintha valaki megcsócsálta volna a lelkemet. Számomra az a legborzasztóbb, hogy tudjuk, hogy ezek a dolgok léteznek. Vannak gonosz emberek, nem is kevesen. Mégis olyan tehetetlenek vagyunk. De aztán az jutott eszembe, nem biztos, hogy a nagy dolgok megoldásánál kell elkezdeni a világ megváltását. Itt körülöttünk is van sok ember, aki tőlünk vár egy kis adományt. Mosolyt, simogatást, figyelmet. A szüleim igazán tökéletes példái annak, hogyan lehet csendben, de hatékonyan segíteni. Ha kell, munkát, ha kell albérletet, ha kell orvosi segítséget szerezni. Vagy éppen kép-árverést szervezni, hogy vehessen végre új viseletet a néptánccsoport. Vagy fél disznóval meglepni a papneveldét. Vagy …

Egy igazán fantasztikus könyvet szereztem most, a címe Lelki köldökzsinór. Döbbenetes dolgok vannak benne leírva, de még mindig nem értem a saját hátteremet. Talán, ha a végére érek jobban megvilágosodok majd saját magammal kapcsolatban is. Át kell majd gondolni ezeket a dolgokat. Egyelőre annyira leköt az olvasása, hogy nem nagyon van kedvem írni. Főzni meg erőm nincs. De előbb-utóbb visszatér az energiám és jönnek a receptek is. Csak győzzétek kivárni.

Borkóstoló

Tegnap sznob borkóstolót rendezett a drágám. Alaposan végigkóstolták a Pinot Noir borkínálatot, így aztán jókedv is volt rendesen. Én inkább álmos voltam...Mert ugye a hős kismama nem iszik, na jó egy kortyot talán. Egyetlen egyet kóstoltam meg Szeremley Huba fehér Pinot Noir-ját, ami engem teljesen lenyűgözött. Már csak a gondolat is, hogy egy testes vörösbor nevével valami friss fehéret kapsz. De a színe! Az valami döbbenetesen szép, sárgás rózsaszínes hajnali derengés. Az íze meg olyan jó kis gyümölcsös, könnyed. Beleszerettem. Remélem, ha veszek néhány üveggel, eláll majd egy-két évig. Tényleg nem vagyok egy piás fajta és nem is hiszem, hogy egy-egy korty bor ártana. Ha néha belegondolok, mennyi méreggel vagyok körülvéve nap, mint nap. Ha csak a levegőbe beleszippantok, mondjuk a Déli pu-nál a villamosra várva... A bor legalább tiszta. Mármint tiszta szőlő adalék nélkül.

Tejbegríz

Tegnap voltam egy előadáson, ami egy kismamáknak tartott sorozat része. Meg kell mondjam nagyon mókás és egyben ijesztő volt beülni ötven darab hatalmas pocak közé. Még igencsak kilógtam a sorból.
Egész álló tegnap valami furcsa állagú, szinte szúrós kis hó-jég dara hullott az égbol, ami eléggé megviselte idegrendszeremet. Viszont eszembe jutott, hogy milyen régen ettem tejbegrízt. Úgyhogy most főzök egy adaggal. Csak úgy. Magamnak. Micsoda dőzsölés.

Rakott káposzta

Az egytál ételek, különösen az ilyen rakott fajták, mindig a jóllakottság és a béke érzetét keltik bennem. Talán a sütőből kiáradó forróság, talán az egyre erőteljesebben terjengő, csalogató, nyálat megindító szagok? A rakott káposzta kétségkívül igen tartalmas étel, szigorúan téli napokra tartogatandó, amikor a nyálkás szürkeség úgy elborít mindent, hogy még a legádázabb kutyák sem szívesen dugják ki orrukat a meleg vacokból.

Hozzávalók 4 személyre: 3/4 kg savanyú káposzta, 4 evőkanál olaj, 40 dkg sertés hús, 1 fej hagyma, 10 dkg rizs, 2 dl tejföl, 15 dkg kolbász, só, bors.

Elkészítése: A savanyú káposztát, ha túl savanyú, egy kicsit átöblítjük, majd 2 evőkanál olajon puhára pároljuk. A húst ledaráljuk és 2 evőkanál olajon először üvegesre pirítjuk az apróra vágott hagymát, majd hozzáadjuk a húst. Ha a hús már megpárolódott, hozzákeverjük a rizst is. Enyhén sózzuk és borsozzuk, hiszen a káposzta és a kolbász elég erőteljes ízű. Kevés vizet is adunk hozzá, hogy a rizs meg tudjon puhulni. Egy tűzálló tálba először egy réteg káposztát, majd egy réteg húsos-rizses keveréket terítünk. Erre helyezünk néhány kolbász karikát. Addig ismételjük a rétegeket, amíg tart az alapanyag. Felül káposzta legyen, amire újból kolbászkarikákat teszünk. Végül meglocsoljuk a tejföllel is. Az így elkészített tálat 30 percig forró sütőben sütjük.
Most hétvégén a darált húst teljesen kihagytam a receptből és apróra vágott szalonnán pirítottam a hagymát és a rizst. Így is finom volt.

Valami Mexikó

Legyen inkább kismamás blog? Nem szerettek enni? Azt gondoltam, hogy majd időről időre beszámolok az állapotunkról, de alapvetően inkább eszek. Most éppen a vizsgálatokra járunk, amelyeknek nem sok értelme van, csak megállapítják, hogy tök egészséges szakaszban vagyok. És minő borzalom: holnap megcsapolják a véremet! Nem mintha félnék. Inkább a reggeli tejeskávé adagom elhagyása miatt vagyok rosszkedvű.
De vissza az evéshez, ma például elkészítettem a kedvenc rizses ételemet, amit már régen nem jutott eszembe megcsinálni. Annyira fincsi. Valami Mexikó A kukorica Mexikót juttatja eszembe, de ez az étel igazi multikulturális utazás. A rizottó a napfényes Itáliából ered, bár ott nem egészen ezt a főzési eljárást alkalmazzák. A szójaszósz meg Kínából ide, hogy megfűszerezze az ételeket. Oké, a pörc és a máj lehet magyar is.

Hozzávalók 2 személyre: 400 g csirke vagy pulykamáj, 100 g gomba, 50 g húsos szalonna, 1 kukorica konzerv, 1 dl rizs, 2 evőkanál szójaszósz, bors, petrezselyem zöld.

Elkészítés: A rizst külön kell megfozni, 1 dl rizshez 2 dl vizet adva. Amíg ez megtörténik minden apró kockákra metélünk: a májat, a gombát és a szalonnát is. A mély serpenyőbe először a szalonna kerül, ahol jó alaposan kisül a zsírja. Erre dobom a májdarabkákat. Ha neked ennyi zsír túl sok, használj olajat, de valami odakapás-gátló mindenképpen szükséges. Ha a máj megpirult, jöhet a gomba, majd a kukorica. Folyamatos kevergetés mellett átforrósítjuk, kicsit megpirítjuk a hozzávalókat és végül a rizst is hozzákeverjük. Ez után következik az ízesítés: a szójaszósz nagyon sós, így csak borsra lesz szükségünk és némi petrezselyem zöldre, ha szeretjük.

Rakott csirke

Tegnap este ismét vendégeink voltak, amit úgy szeretek: főzőcskézni valaki más kedvére, lesve a kívánságait. Egy nyolcadik hónapos kismamát vendégül látni (először) tiszta izgalom. Ezért jó előre felhívtam őket, megtudakolni, hogy mit is szeretnek. Így lett aztán csirke. Sikere is volt, elég szépen elfogyott. Szegény Noémi jó ideig csak pihegett, mert elég alaposan teleette magát és a gyermek meg helyezkedett a gyomra rovására. Mindent egybevetve kitűnően éreztük magunkat és négy órán keresztül beszélgettünk, na meg ettünk.

Rakott csirke

A csirkemell önmagában elég száraz és íztelen étek, ezért mindenféle trükköket lehet bevetni eme hiányosságok leküzdése érdekében. Ha ellátjuk egy kis aranybarnára pirult sajtkéreggel, a helyzet mindjárt más lesz.

Hozzávalók 2 személyre: 1 egész csirkemell filé, 2 tojás, 1 dl tejföl, 15-15 dkg trappista és füstölt sajt, 10 dkg szeletelt szalonna, só, bors, szerecsendió.

Elkészítés: Csirkemellet lefejtjük a csontról, vékony szeletekre vágjuk, kiklopfoljuk és megfűszerezzük. Egy tűzálló tálat húsos szalonnával kibélelünk (vagy kivajazzuk, ha nincs a láthatáron szalonna). A csirkeszeleteket belerétegezzük úgy, hogy minden réteg után megkenjük a tojás-tejföl keverékkel és a reszelt sajtot szórunk rá. A legfelső réteget mindenképpen a sajt alkossa! Az így előkészített ételt sütőben közepes lángon, letakarva egy órán keresztül sütjük. Az utolsó negyed órában eltávolítjuk a fóliát, ekkor fog ropogós sajtkérget kapni.
A csirkemell még finomabb, „szaftosabb” lesz, ha előzőleg a felszeletelt húst néhány órán keresztül tejben tároljuk a hűtőben. A rétegezés megkezdése előtt természetesen le kell itatni a tejet.

Kétszínű kuglóf

Nem tudom megmondani, miért pont egy ilyen hagyományos édességnél kötöttem ki végül, de talán egyszerűsége ragadott meg. Azt kell mondanom, lassan kezdek belejönni a sütésbe és ehhez elengedhetetlen egy pár jó sütőforma.
Mi kell hozzá? 20 dkg vaj, 20 dkg porcukor, 4 tojás, 3/4 csomag sütőpor, 20 dkg liszt, 1 csomag vaníliás cukor, 2-3 kanál kakaópor, vaj a forma kikenéséhez.
Hogyan készül? A vajat habosra keverjük, majd a porcukorral és a vaníliás cukorral is kikeverjük. Tovább keverve hozzáadjuk egyenként a tojásokat. Nekem nem igazán akart összeállni, mert a tojás és a vaj más hőmérsékletű volt, de amikor hozzáöntöttem a liszttel elkevert sütőport, akkor egész krémszerű lett az állaga. A tészta egyik felébe belekeverjük a kakaót, majd egymásra rétegezve a vajjal kikent sütőformába simítjuk. 180 fokon 45-50 percig sütjük. Elég szépen megdagad, mókás mintázatot vesz fel a kétféle színű tészta és a benne lévő tetemes mennyiségű vajtól kellemesen puha lesz ez a kuglóf. Habos kakaóval, vanília ízesítésű teával vagy tejeskávéval egyszerűen mennyei. Olyan az íze, mintha egy ősz hajú nagymami csinálta volna.

Itt van

Igen, igen. Itt van egy új emberke. Egyelőre még csak 9 mm, de már dobog a pici szíve. Ma voltam a dokinál. Bár őszintén szólva, elég nagy képzelő erő kell ahhoz, hogy az a fekete-fehér vibráló pontocsát szívnek lássam.
Már hetek óta érzem, tudom, de valahogy jó volt őrizgetni a titkot. Ráadásul még a leendő nagyszülők sem tudják. Nehéz lesz elmondani, a Kand úrral ezen izgulunk a legjobban, hogy mégis mit mondjunk nekik és hogyan és mikor. És az Anyu. Mennyit mondogatta, minden alkalommal, amikor a tévében felbukkant egy csöppség, hogy "majd neked is lesz egy ilyen kisbabád". Az élet mindennél döbbenetesebb fogatókönyveket ír. Ez a pici akkor fogant, amikor ő kezdett belezuhanni a feneketlen kómába. Pedig nekem szükségem lenne rá. Senki tanácsaira nem vagyok olyan kíváncsi. Olyan nagyon keveset tudtunk erről beszélgetni. Olyan keveset.